Három százalékkal emelkedett júliusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma

2021. 09. 03., 11:30

2021. júliusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 2,5, naptárhatástól megtisztítva 3,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Júliusban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1232 milliárd forint volt, ennek 47 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 17 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Éves összevetésben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 3,7 százalékkal növekedett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 74 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 5,0 százalékkal, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,5 százalékkal emelkedett.

nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma összességében 2,6 százalékkal bővült. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 7,1 százalékkal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 3,3 százalékkal, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 2,4 százalékkal, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 1,5 százalékkal, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 0,8 százalékkal nőtt. A forgalom volumene 7,6 százalékkal csökkent a bútor-, műszakicikk-üzletekben.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,0 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 16 százalékkal tovább bővült.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 1,9 százalékkal nőtt.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 15 százalékkal csökkentek. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS