Hány magyar szereti az eredeti termékeket?

2020. 03. 10., 13:45

A magyar vásárlók 68 százaléka az eredeti márkát választaná az utánzat helyett – derült ki a Pilsner Urquell megbízásából készített Nagy Eredetiség Tesztből. A reprezentatív felmérésben a megkérdezettek többsége leginkább gyógyszerből és élelmiszerből ragaszkodik az eredeti termékekhez, de a ruhák és a műszaki cikkek esetében már kevésbé válogatós. A felmérésből az is kiderült, hogy az eredeti sört a csehekkel kapcsoljuk össze, a magyarokról pedig a paprika és a gulyás jutnak eszünkbe.

Mi jut eszébe a magyaroknak az eredetiségről? Többek között erre a kérdésre kereste a választ a Pilsner Urquell megbízásából készített országos reprezentatív kutatást, ami a fogyasztói szokásokat vizsgálta. A megkérdezettek közel 60 százaléka szerint az eredetiség azt jelenti, hogy az adott termék a „legelső” vagy az „igazi” a kategóriájában, és mások utánzatokat készítenek róla.

A válaszadók másik része máshonnan közelít: nekik a bontatlan, sértetlen csomagolás jut eszükbe a fogalomról. Abban viszont a többségük egyetért, hogy szívesebben vesznek hamisítatlan terméket, mint másolatot: tízből hét ember erre szavazott. A kutatás rámutatott, hogy elsősorban a megbízhatóság és a jó minőség miatt választunk autentikus márkákat, míg az ár-érték arány háttérbe szorul a fenti előnyökkel szemben.

Nem mindegy az sem, hogy milyen típusú árucikket veszünk: akkor vagyunk igazán válogatósak, ha az egészségünkről vagy a szervezetünkről van szó. A megkérdezettek a gyógyszerek és az élelmiszerek esetében fektettek igazán nagy hangsúlyt a hitelesebbnek vélt termékek kiválasztására: előbbinél 79, utóbbinál 66 százalék mondta, hogy biztosan csak eredetit választana. Ugyanez a szám az elektronikai cikkek esetében 47, a ruhamárkáknál pedig csak 23 százalék volt. És hogy mi alapján tájékozódunk? A többség – közülük is kiemelkedő arányban a 25-29 évesek – a védjegyet keresik a címkén, de vannak, akiknek a márkajelzés is garanciát jelent az elvárt minőségre és megbízhatóságra.

Nagy az egyetértés abban is, hogy milyen autentikus termékeket vagy kategóriát kapcsolunk egy-egy nemzethez: Magyarországról a paprika és a gulyás, Oroszországról a kaviár, Svédországról a húsgolyó, Csehországról pedig a sör ugrott be elsőként a válaszadóknak. A megkérdezettek többsége számára leginkább az íze tesz igazán egyedivé egy sört, de 42 százalékuk a változatlan receptet jelölte meg kritériumként. A válaszadók többsége tudta, hogy a Pilsner Urquell az eredeti pilsner sörmárka.

Március 2-án a világon először Magyarországon, majd azt követően Lengyelországban indult el az eredetiség jegyében a Pilsner Urquell új kampánya. A Pilsner Urquell a pilsner sörkategória megteremtője, amelyből rengetegen merítettek inspirációt 1842 óta a világ minden táján. A márka üzenetének bemutatására egy olyan koncepciót kerestünk, ami magában hordozza az eredetiséget és az örök inspirációt. Mi az, ami talán a legtöbb embert inspirált arra a világon, hogy valamely módon feldolgozza az „eredetit”, ugyanakkor felveti azt a kérdést, hogy az eredeti felülmúlható-e?

Louis Armstrong What a wonderful world című száma igazi megtestesítője ennek az analógiának. Nem csak az eredetiséget, hanem az inspirációt is szerettük volna megmutatni, ezért a dalt új hangszereléssel, különböző zenei hangzásokat bemutatva álmodtuk meg. A reklámfilm szereplőit 50 zenész közül választottuk ki, akik 16 különböző hangszeren adták elő az ikonikus dalt, ezzel is tükrözve azt, hogy mekkora hatással van a „követőkre” az „eredeti”, és milyen sok feldolgozás alapjául szolgált. A különböző stílusok sokszínűsége a reklámfilmben egységes harmóniává áll össze, hogy a végén Louis Armstrong előadásával teljesedjen ki az üzenet: „Az eredeti nehezen felülmúlható.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS