Ezekre a termékekre csapnak le a MediaMarkt online áruhitelt igénylő vásárlói

2021. 03. 27., 11:00

Háztartási nagygépek, számítástechnikai eszközök, TV-készülékek. Az esetek csaknem felében ezeket a termékeket keresik a MediaMarktnál azok a vevők, akik online igényelhető hitelt vesznek fel a vásárláshoz. A két hónapja elindított szolgáltatás sikerét jelzi, hogy ezek az ügyfelek értékben ugyanannyi árucikket pakolnak a virtuális kosarukba, mint azok a vásárlók, akik korábban személyesen, az áruházakban intézték a kölcsönügyletet. A kényelem és a biztonság mellett a konstrukció további előnye, hogy addig sem áll meg az élet, amíg a járványügyi szigor miatt az áruházak nem fogadhatnak vevőket.

Az idei év első hónapjainak tapasztalatai alapján a legtöbben (a hiteligénylők több mint harmada) háztartási nagygép (hűtőgépek, mosógépek, mosogatógépek) beszerzésére használta fel ezt a pénzügyi lehetőséget. Számítástechnika eszközöket, kellékeket minden ötödik, TV-készüléket minden 11. vásárló vett hitelből. A kölcsön minimális összege 50 ezer, a maximuma 1 millió forint, de az adatok azt mutatják, hogy a vevők többsége a drágább termékeknél él a hitelfelvétel lehetőségével.

A virtuális vásárlói kosarakba kerülő árucikkek átlagos értéke 200 ezer forint, ami megegyezik az áruházi hitelfelvevőkre jellemző összeggel. Különbség abban van, hogy az utóbbi csoport tagjai nem háztartási gépeknél, hanem főleg számítástechnikai eszközöknél (laptopok, PC-k, monitorok, tabletek) vesznek igénybe banki finanszírozást.

„Az offline áruházi tapasztalatok azt mutatják, hogy az áruhitelek igénylések alakulása szorosan összefügg a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslettel, valamint a járványhelyzetben megváltozott vásárlási szokásokkal. A boltbezárás elrendelése előtt a vevők igyekeztek a vásárlási időt a szükséges minimumra korlátozni, ezért kevesebben vettek igénybe áruhitelt, viszont akik éltek a lehetőséggel, a korábbinál átlagosan 10 százalékkal nagyobb összegű termékre vettek fel hitelt. A legfrissebb online tapasztalataink azt jelzik, hogy az áruhitel iránti igény nem csökkent, sőt ebben a formában ez továbbra is kényelmesen, gyorsan és minden szempontból biztonságosan elérhető, amit vásárlóink is értékelnek” – mondja Szilágyi Gábor, a MediaMarkt ügyvezető igazgatója.

Online vagy offline?

Az online hiteligénylés abban tér el a hagyományos, áruházi ügyintézéstől, hogy elegendő másolattal vagy akár telefonnal készített fotóval igazolni a jövedelmet, nem kell bemutatni, postázni az eredeti hivatalos papírokat. A folyamat rugalmasan alkalmazkodik a járványügyi helyzet változásaihoz, a vásárlók egészségének megóvását szolgáló biztonsági elvárásokhoz: az azonosítás videochaten zajlik, minden dokumentumot elegendő elektronikusan aláírni, az ügyfél a netbankjában véglegesíti az ügyletet.

A kiszemelt termék kiválasztásával induló és a házhoz szállításával végződő, teljesen érintésmentes folyamatban mindenki nyer, ráadásul az online áruhitel szolgáltatás akkor is működik, ha a járványügyi korlátozások miatt hosszabb ideig lesznek zárva az áruházak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS