Évente 12 millió kiló sertéshúst dolgoz fel a SPAR Bicskén

2019. 03. 07., 14:45

A SPAR bicskei húsüzeme 15 évvel ezelőtt kezdte meg a termelést. Ma már az évi 12 millió kilogramm bontott sertés- és 1,1 millió kilogramm bontott marhahús feldolgozása mellett sajtszeleteléssel is foglalkozik, valamint oktatási központként is működik.

„A 10 900 négyzetméteres húsüzem 2018-ban 36,4 milliárd nettó forgalmat realizált. 2.274 szarvasmarhát és 477 ezer darab félsertést dolgoztak fel a tavalyi évben, aminek eredményeként 1,1 millió kilogramm bontott marhahús és 12 millió kilogramm bontott félsertés került a SPAR és INTERSPAR áruházakba” – mondta Maczelka Márk.

A SPAR kommunikációs vezetője közölte: „Az üzemben a tálcás, védőgázas, valamint a vákuumcsomagolt friss tőkehúsok mellett tavaly 12,1 millió kilogramm saját márkás – S-Budget, SPAR, Regnum – felvágottat, sonkafélét, füstölt és füstölt-főtt húst, májast és kolbászféléket gyártottunk és 6,6 millió darab tálcás húst csomagoltunk, mindemellett 957 tonna darabolt és szeletelt sajtot készítettünk”.

A SPAR Regnum Húsüzeme 5700 négyzetméteren, a bicskei logisztikai központ területén kezdte meg működését 2004-ben. A SPAR az egyetlen kiskereskedelmi hálózat, amely saját húsüzemmel rendelkezik Magyarországon. Mint ahogy a SPAR, úgy a húsüzem is a hazai beszállítókat részesíti előnyben: a félsertéseknél például a beszerzési mennyiség mintegy 80 százaléka magyar gazdáktól és vállalkozásoktól érkezik.

Az elmúlt 15 évben a SPAR több mint 8 milliárd forintot fordított a húsüzemre. A folyamatos fejlesztések közül kiemelkedik 2015: öt hónap alatt 1,7 milliárd forint ráfordítással a vállalat csaknem megduplázta a húsüzem alapterületét 10.900 négyzetméteresre. Az új szeletelő részleg mellett innentől kezdve az üzem magas színvonalú szakoktatásnak is helyet biztosít: a Regnum Húsüzem és Oktatóközpont ad otthont a hentesek képzésének.

Az üzem a 2004-es indulásakor 70 főnek adott munkát. A létszám folyamatos, évről-évre történő bővülésével 2018-ban már több mint ötször annyian, 366-an dolgoztak. Az üzem eközben magyar beszállítói számát a kezdeti 31-ről 2018-ra 43-ra növelte.

A kiskereskedelmi láncok közül elsőként a SPAR kapta meg a Kiváló Minőségű Sertéshús védjegy használatának jogát.

A húsüzemi választék összes fajtája igen keresett a vásárlók körében, különösen a sertés- és marhahúsok dominálnak: angus marhából a steakhúsokat, borjúból a combot keresik a vevők. A tapasztalatok alapján a vevők egy alkalommal átlagosan sertéshúsból 1-1,5, marhából 0,6-1,2 kilogrammot tesznek a kosarukba.

A felvágottak és egyéb húskészítmények közül a legnagyobb forgalmat a szalámik és kolbászok adják, amit a főtt sonkák és virslik kategóriája követ. Ezekből – pultból vagy előre csomagoltan – esetenként 18-24 dekagrammot visznek haza a vásárlók, akik többnyire a hús- és csemegepultok frissáru-kínálatát részesítik előnyben.

A vállalat a jövőben a technológiai folyamatok optimalizálásán túl a húsüzem kiváló színvonalú alapanyagainak további biztosítása és bővítése érdekében építi – elsősorban hazai – partnerkapcsolatait. Ehhez szükséges a megfelelő számú és képzettségű munkaerő biztosítása is, amelyben a SPAR támaszkodhat a Regnum oktatási bázisára. A húsüzem szakmai műhelyként gyakorlati lehetőséget biztosít a húsipari termékgyártó tanulóknak a képzési idejük teljes három évére.

A diákok a kilencedik évfolyamtól kezdve az üzem erre a célra létesített gyakorlati oktatótermében teljesítik a gyakorlati képzésüket. Sikeres szintvizsgájuk után pedig tevékenyen vesznek részt az üzem termelési folyamataiban, illetve a választott szakmájukkal kapcsolatos áruházi teendők elsajátításában.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS