Évente 12 millió kiló sertéshúst dolgoz fel a SPAR Bicskén

2019. 03. 07., 14:45

A SPAR bicskei húsüzeme 15 évvel ezelőtt kezdte meg a termelést. Ma már az évi 12 millió kilogramm bontott sertés- és 1,1 millió kilogramm bontott marhahús feldolgozása mellett sajtszeleteléssel is foglalkozik, valamint oktatási központként is működik.

„A 10 900 négyzetméteres húsüzem 2018-ban 36,4 milliárd nettó forgalmat realizált. 2.274 szarvasmarhát és 477 ezer darab félsertést dolgoztak fel a tavalyi évben, aminek eredményeként 1,1 millió kilogramm bontott marhahús és 12 millió kilogramm bontott félsertés került a SPAR és INTERSPAR áruházakba” – mondta Maczelka Márk.

A SPAR kommunikációs vezetője közölte: „Az üzemben a tálcás, védőgázas, valamint a vákuumcsomagolt friss tőkehúsok mellett tavaly 12,1 millió kilogramm saját márkás – S-Budget, SPAR, Regnum – felvágottat, sonkafélét, füstölt és füstölt-főtt húst, májast és kolbászféléket gyártottunk és 6,6 millió darab tálcás húst csomagoltunk, mindemellett 957 tonna darabolt és szeletelt sajtot készítettünk”.

A SPAR Regnum Húsüzeme 5700 négyzetméteren, a bicskei logisztikai központ területén kezdte meg működését 2004-ben. A SPAR az egyetlen kiskereskedelmi hálózat, amely saját húsüzemmel rendelkezik Magyarországon. Mint ahogy a SPAR, úgy a húsüzem is a hazai beszállítókat részesíti előnyben: a félsertéseknél például a beszerzési mennyiség mintegy 80 százaléka magyar gazdáktól és vállalkozásoktól érkezik.

Az elmúlt 15 évben a SPAR több mint 8 milliárd forintot fordított a húsüzemre. A folyamatos fejlesztések közül kiemelkedik 2015: öt hónap alatt 1,7 milliárd forint ráfordítással a vállalat csaknem megduplázta a húsüzem alapterületét 10.900 négyzetméteresre. Az új szeletelő részleg mellett innentől kezdve az üzem magas színvonalú szakoktatásnak is helyet biztosít: a Regnum Húsüzem és Oktatóközpont ad otthont a hentesek képzésének.

Az üzem a 2004-es indulásakor 70 főnek adott munkát. A létszám folyamatos, évről-évre történő bővülésével 2018-ban már több mint ötször annyian, 366-an dolgoztak. Az üzem eközben magyar beszállítói számát a kezdeti 31-ről 2018-ra 43-ra növelte.

A kiskereskedelmi láncok közül elsőként a SPAR kapta meg a Kiváló Minőségű Sertéshús védjegy használatának jogát.

A húsüzemi választék összes fajtája igen keresett a vásárlók körében, különösen a sertés- és marhahúsok dominálnak: angus marhából a steakhúsokat, borjúból a combot keresik a vevők. A tapasztalatok alapján a vevők egy alkalommal átlagosan sertéshúsból 1-1,5, marhából 0,6-1,2 kilogrammot tesznek a kosarukba.

A felvágottak és egyéb húskészítmények közül a legnagyobb forgalmat a szalámik és kolbászok adják, amit a főtt sonkák és virslik kategóriája követ. Ezekből – pultból vagy előre csomagoltan – esetenként 18-24 dekagrammot visznek haza a vásárlók, akik többnyire a hús- és csemegepultok frissáru-kínálatát részesítik előnyben.

A vállalat a jövőben a technológiai folyamatok optimalizálásán túl a húsüzem kiváló színvonalú alapanyagainak további biztosítása és bővítése érdekében építi – elsősorban hazai – partnerkapcsolatait. Ehhez szükséges a megfelelő számú és képzettségű munkaerő biztosítása is, amelyben a SPAR támaszkodhat a Regnum oktatási bázisára. A húsüzem szakmai műhelyként gyakorlati lehetőséget biztosít a húsipari termékgyártó tanulóknak a képzési idejük teljes három évére.

A diákok a kilencedik évfolyamtól kezdve az üzem erre a célra létesített gyakorlati oktatótermében teljesítik a gyakorlati képzésüket. Sikeres szintvizsgájuk után pedig tevékenyen vesznek részt az üzem termelési folyamataiban, illetve a választott szakmájukkal kapcsolatos áruházi teendők elsajátításában.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS