Eszméletlenül sok virslit és pezsgőt vásárol a magyar

2018. 12. 17., 14:15

Több mint 400 tonna virslivel készül az év utolsó napjaira a SPAR Magyarország saját húsüzeme.

Az idei szilveszteri szezonra több mint 400 tonna virslivel készül a SPAR bicskei Regnum Húsüzeme. Az előző évekhez hasonlóan a drágább, prémium kategória fogy majd jobban a vállalat prognózisa szerint.

A legnagyobb mennyiségben eladott SPAR frankfurti virsli mellett a minőségi bécsi virsli, a Regnum juhbeles virsli, valamint a koktél virsli mellé idén egy új, 30 százalékkal csökkentett zsírtartalmú SPAR Light virslivel készül az áruházlánc. Ezen termékek mindegyike, ahogy a húsüzem összes többi készítménye is, laktóz-, glutén- és szójamentes.

Ebben az időszakban megugrik a kereslet a virsli mellé tálalt majonézes torma, mustár, és majonéz iránt is. A mustár forgalma háromszorosára növekszik, míg a majonézé duplázódik az év utolsó napjaiban. De kiemelkedő forgalmat generálnak a nagyrészt a vállalat üllői SPAR enjoy. convenience üzemében készülő hidegkonyhai készítmények, valamint a francia saláta, a burgonyasaláta, a korhely saláta, a kaszinótojás és a tormás sonkatekercs termékek. Készételek közül a halászlé, halételek, káposztás ételek és a kocsonya a legnépszerűbb.

Sok háztartásban kerül malachúsból készült étel az ünnepi asztalra. A SPAR az elmúlt évben mintegy 2100 malacot értékesített, az idei évre 2500-zal készül. Sertéshús tekintetében pedig 25 százalékkal magasabb keresletre számít az év többi időszakához képest. A szilveszteri italok közül az elmúlt években óriásit emelkedett a gyerekpezsgő forgalma.

Az alkoholos italok között első helyen a hagyományos pezsgő áll, amelyből több havi mennyiséget vásárolnak meg mindössze pár nap alatt. Snackek tekintetében a két ünnep közötti öt napban körülbelül két hétnyi fogyásnak megfelelő volumen fogy. A sláger a nagy kiszerelésű chips és a ropi.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS