Ennyit fizet idén a SPAR a dolgozóinak

2020. 01. 10., 10:30

Megállapodott a 2020-as bérfejlesztésről a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ). A megegyezés értelmében továbbra is megmarad a SPAR Hűségprogram. Újdonság a 13. havi juttatás rendszerének kibővítése.

Újra sikeresen zárult a több mint 13 ezer munkavállalót foglalkoztató SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft.-nél lezajlott bértárgyalás. A vállalat a garantált bérminimum, illetve a minimálbér jogszabályban rögzített mértékéhez képest magasabb bért biztosít munkatársai számára, melyet továbbra is kiegészít saját hűségprogramjának juttatási elemeivel.

Az elérhető legalacsonyabb bruttó alapbér a legnagyobb létszámot kitevő áruházi munkakörökben a próbaidő alatt 235 ezer forint, próbaidő után 245 ezer forint. A vállalat továbbra is biztosítja a kiemelt teljesítménnyel bíró áruházak számára az alapbéren felüli kiegészítő jövedelmet.

„A SPAR 2017 és 2019 között 26,5 milliárd forint értékű bérfejlesztést hajtott végre. Ez a szám 2020-ban közel 7 milliárd forinttal egészül ki” – hangsúlyozta Maczelka Márk kommunikációs vezető.

A SPAR 2020-ban is biztosítja a SPAR Hűségprogramot, így idén is megmarad a SZÉP kártya: a juttatás mértéke pedig változatlan marad, a SPAR-nál eltöltött évek számától függően éves szinten minimum 40, maximum 100 ezer forint, amivel a vállalat támogatni kívánja munkavállalói kikapcsolódását, feltöltődését.

Új elem a 13. havi juttatás kiterjesztése az év első felében belépők számára, melynek célja a vállalat vonzóbbá tétele a munkaerőpiacon, valamint továbbra is él a dolgozói vásárlási kedvezmény, melynek mértéke a 2020-as évben február 1-től kezdődően 10% kedvezmény elérését teszi lehetővé az egyes vásárlások alkalmával, havi 80 ezer forint vásárlási összeghatárig.

A SPAR Magyarország 2020-ban is folytatja a beruházásokat új áruházak építésével – és ezzel együtt új munkahelyek teremtésével – valamint a meglévő áruházak felújításával: az idei beruházási keret meghaladja a 31,6 milliárd forintot, melyet az osztrák családi tulajdonban lévő vállalat Magyarországon fektet be.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS