Csökkent a készpénzfelvétel, nőtt az online fizetési csatornák használata a járvány harmadik hullámában

2021. 03. 28., 09:00

Csökkent a lakossági készpénzfelvétel a magyarországi pénzintézeteknél a járvány újabb, idei hullámában, sokkal inkább a digitális felületek használata emelkedett, miközben tavaly ilyenkor kiugró volt a készpénzfelvétel – ez derült ki a bankok adataiból, amit az MTI érdeklődésére közöltek.

Az OTP Bank adatai alapján nem látható rendkívüli emelkedés a készpénzfelvételek összértékében 2021 március első két hetében február utolsó két hetéhez képest; a készpénzfelvételi igény hagyományosan magasabb minden hónap első felében, mint azt követően. Éves összevetésben idén a 9. és a 10. héten is alacsonyabb volt a készpénzfelvételek összértéke, mint 2020. azonos időszakában.

Az Erste Bank a veszélyhelyzet tavaly tavaszi kihirdetésekor jelentkező hirtelen megnövekedett készpénzigényt leszámítva azt tapasztalta, hogy visszaszorult az ATM készpénzfelvételi tranzakciók száma és összértéke egyaránt. A járványidőszak egyik hozadéka, hogy egyre többen választják a készpénz helyett az elektronikus fizetési megoldásokat, melyet a bank minden eszközzel támogat. Az internetbanki és mobilalkalmazások – így a banknál az idén februárban elindult George elnevezésű szolgáltatás –, valamint  az egyéb digitális megoldások mindamellett, hogy a személyes találkozás elkerülésével az egészség védelmét is szolgálják, segítségükkel idő takarítható meg, és hosszútávon kényelmesebbé tehetik a mindennapos bankolást. Az azonnali fizetés elindulásával egyes kifizetések még gyorsabban, szinte azonnali időben, biztonságosan intézhetők.

A Takarékbank ATM-jeinél sem tapasztaltak szignifikáns növekedést a készpénzfelvételben. Korlátozást nem vezettek be a készpénzfelvételnél. A járványhelyzetben a bank folyamatosan vizsgálja ATM-jei forgalmát, és szükség esetén soron kívül intézkedik az automaták töltéséről. Erre tavaly tavasszal, az első hullám idején volt szükség.

A CIB Bank tapasztalatai szerint sem a pénztári ki- és befizetés, sem az ATM-es készpénzfelvétel mértéke nem változott számottevően. Komoly, mintegy 50 százalékos növekedést mértek azonban az elmúlt időszakban az azonnali jóváírású ATM-es befizetések esetében.

A Budapest Bank szintén arról számolt be, hogy idén január 1-je és március 23-a közt a készpénzfelvétel mértéke nem nőtt 2020 azonos időszakához képest. A bank a koronavírus-járvány megjelenése óta nem korlátozta sem az egy tranzakcióval felvehető maximális összeget, sem az egy nap alatt felvehető maximális összeget.

A K&H Banknál sem érzékeltek változást a készpénzhasználatban. A bank 214 készpénzbefizetésre is alkalmas automatát üzemeltet és az ügyfélpontjaik 80 százaléka pénztármentes, ami 190 ügyfélpontot jelent. A K&H Bank digitalizációs törekvéseit jól mutatja ebben az irányban is, hogy a készpénzes ki- és befizetési tranzakciókat az ügyfelek egyre inkább az ATM-eken keresztül bonyolítják, melyeken havonta ötvenmilliárd forintnyi összeget fizetnek be.

Az MNB korábban azt közölte, hogy a készpénzkereslet különösen a világjárvány hazai megjelenésének első hulláma alatt nőtt jelentősen, miközben a tranzakciós készpénzhasználat, azaz a készpénzes fizetések nagy mértékben csökkentek. Tavaly március 12-től, a járvány első hulláma alatt 8 munkanapon keresztül a jegybankból kiugró mértékű készpénzkiáramlást mértek. Ez elérte a 250 milliárd forintot, és a korábbi trendek alapján 5-7 hónap normál növekményének felelt meg.

A pandémiás helyzet által keltett kezdeti intenzív időszakot jelentős korrekció követte, melynek során április és május folyamán szignifikánsan visszaesett a kereslet, majd a nyári hónapokban a készpénzforgalmat leíró mutatók többségükben elérték vagy megközelítették korábban jellemző értékeiket, végül az év utolsó harmadában a Covid-19 járvány újabb hulláma további visszaesést okozott a készpénz iránti keresletben, különösen decemberben.

2020-ban a forgalomban levő készpénzállomány 9,7 százalékkal nőtt, értéke 2020 végére már a 7200 milliárd forintot is meghaladta. A 2021-es év elején a készpénz iránti kereslet továbbra is élénk maradt, így az MNB várakozása szerint a készpénzállomány bővülése 2021-ben is tovább folytatódik, bár a növekedés üteme mérséklődik.

Ugyanakkor a készpénzes fizetések darabszáma jelentősen csökkent 2020 folyamán, tavaly 18 százalékkal kevesebb tranzakciót rögzítettek az online pénztárgépeken, mint 2019-ben. Ezzel szemben a kártyás fizetések darabszáma csak 3 százalékkal esett vissza, értéke pedig 11 százalékkal nőtt 2019-hez képest. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS