Cégek is szívesen vásárolnak ajándékkártyákat

2021. 02. 07., 18:00

Az általában ünnepek alkalmával népszerű ajándékkártyák új rekordot állítottak fel 2020-ban. A MediaMarkt beszámolója szerint csak az üzleti szegmensben 30 százalékkal többet adtak el belőlük az utolsó negyedévben, mint 2019-ben összesen. Az üzleti céllal vásárolt kártyák iránti kereslet az év más szakaszában is élénk volt, úgy tűnik, a munkáltatók így oldották meg a hirtelen szükségessé vált eszközbeszerzést. A magánszemélyek főként karácsonykor vásároltak, élve az érintésmentes ajándékozás lehetőségével.

Míg a korábbi években a műszaki áruházláncnál megvásárolható ajándékkártyák értékesítésében 50-50 százalékban oszlott meg a digitális és fizikai kártyák aránya, 2020-ban ez a tendencia is megdőlt a pandémiának tulajdoníthatóan.

„Az általában év végi jutalmazás céljával, egyszerre akár több száz kártyát is igénylő vállalatok már áprilisban megkerestek bennünket. A tavaszi hónapban négyszer annyi ajándékkártyát vásároltak tőlünk, mint az előző év azonos időszakában, ezek főként elektronikus kártyák voltak. Üzleti vásárlóink ugyanakkor a karácsonyi időszakban sem feledkeztek meg dolgozóikról: csak az utolsó három hónapban harmadával többet értékesítettünk az ajándékkártyákból, mint 2019 egészében”mondta Boros Ferenc MediaMarkt unit manager.

Év végére a vállalatok, cégek által megvásárolt ajándékkártyák kétharmada már elektronikus kártya volt. A műszaki áruházlánc a kiugró vásárlási lázat azzal magyarázza, hogy míg tavasszal így igyekeztek segíteni a koronavírus miatt home offica-ba kényszerülő munkatársaik munkaeszköz-beszerzését, az utolsó negyedévben ez vélhetően inkább a karácsonyi időszaknak, illetően jutalmazásoknak volt köszönhető. A vállalkozás ilyenkor többcélú utalványként tudja dolgozóinak adni a kártyát, mellyel egyben több választási lehetőséget is a kezükbe ad, ráadásul érintésmentesen.

Az alkalmazottak így maguk választhatták ki az ideális munkaeszközt, természetesen a munkahelyük informatikai elvárásainak megfelelően. Az online ajándékkártya ráadásul érintésmentes, vagyis a vásárlók a biztonsági előírásoknak megfelelően tudtak eljárni. Ezek hasonlóan a fizikai, plasztik ajándékkártyákhoz, öt évig érvényesek, a rajtuk lévő összeget nem kötelező egyszerre levásárolni, az egyenleg bármikor tetszőlegesen újratölthető, mind az online térben, mind a fizikai áruházakban levásárolhatóak.

Az ajándékkártya szerepe a magánszemélyek esetében is felértékelődött, főként a karácsonyi ünnepek alkalmával, hisz az online ajándékkártya elektronikus úton, emailben is elküldhető volt a megajándékozottnak, ha a családtagok, barátok nem tudtak találkozni az ünnepek alatt.

A MediaMarkt 2020-as reprezentatív kutatása szerint a válaszadók 5 százaléka akart biztosan vásárolni, míg 17 százalék tervezte, hogy vásárolni fog ajándékkártyát az ünnepekre. A műszaki áruházlánc azt tapasztalta, hogy az ünnepek előtt a magánszemélyek több fizikai kártyát vásároltak, mint a vállalati felhasználók, akik inkább az online ajándékkártyát részesítették előnyben.

A magánvásárlások esetében továbbra is 50-50 százalékos maradt a digitális és a fizikai ajándékkártyák megoszlása. A MediaMarkt adatai azt is mutatják, hogy az október-december időszakban mind a magánszemélyek, mind a cégek esetében háromszor annyi elektronikus ajándékkártya fogyott, mint az előző hónapokban, a tendencia pedig a fizikai ajándékkártyák esetében is elmondható.

A feltöltött összegek tekintetében ugyanakkor magasabb volt a vállalati célú vásárlások értéke. Míg a magánszemélyek jellemzően 10-20 ezer forint közötti összegű kártyákat vettek, a cégek esetében ez 10-50 ezer forint körül alakult, de volt olyan vállalati vevő is, aki félmillió forintos online ajándékkártyát vásárolt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS