Black Friday: a megélhetési válság ellenére is növekedhet a magyarok költekezési kedve

Black Friday: a megélhetési válság ellenére is növekedhet a magyarok költekezési kedve
2022. 10. 07., 16:13

A gazdasági és megélhetési válság ellenére a lakosság fele tervezi, hogy vásárol valamit a Black Friday alatt. A karácsony előtti kiárusítási időszakban átlagosan 41 ezer forintot költenének el a magyarok, legtöbbet ruhákra és energiatakarékos háztartási gépekre – az e-kereskedelmi szakértő LogiNet és a Reacty Digital közös, reprezentatív felmérése szerint. A trükkös akciók ellen a vásárlókat idén már szigorúbb fogyasztóvédelmi szabályok is védik.

A friss reprezentatív Black Friday kutatásból kiderült, egy átlagos magyar fogyasztó várhatóan 41 ezer forintot költ majd a fekete pénteki akciók során, ez 20 százalékos növekedést jelent a 2021-es, 34 ezer forintos tervekhez képest. Ez meglepő lehet, tekintettel a magyar fogyasztók előtt álló pénzügyi kihívásokra. A kutatás szakértői ennek okait többek között az emelkedő inflációval és a tavasszal megkapott extra juttatásokkal hozzák összefüggésbe, de magyarázhatja egy ún. felhalmozási folyamat is, amikor az emberek további áremelkedésekre számítanak, és inkább költekeznek most, mint egy még kiszámíthatatlanabb pénzügyi jövőben.

Az online vásárlási szándék tekintetében is viszonylag nagyfokú bizonytalanság figyelhető meg: a Black Fridayt ismerők 28 százaléka tervezi csökkenteni internetes vásárlásait a Black Friday akciókat látva, de az is igaz, hogy 19 százalékuk a megélhetési válság ellenére többet költene. 17 százalékuk a korábbi évekkel megegyező mértékű kiadásokat tervez, 15 százalékuk nem vásárol idén online, 21 százalékuk pedig még nem tudja, hogyan fog reagálni az új pénzügyi kihívásokra.

Ami azonban biztos, hogy a fogyasztók többnyire körültekintően költenek majd, hogy maximalizálják az elérhető kedvezményeket, és ez a megközelítés kiterjed a választott csatornákra is; a Black Friday akcióban vásárlást tervezők többsége online és offline térben is kedvezményvadászatra indul.

Meleg kabát, energiatakarékos hűtő és utazás

Míg tavaly a barkács és kerti termékek iránti érdeklődés ugrott nagyot, idén úgy néz ki, a klasszikusnak számító kategóriákat fogjuk preferálni a Black Friday akciók keretében. A Black Friday vásárlást tervező magyarok mintegy harmada (31 százalék) tervez ruházati cikket, 27 százaléka háztartási kis-, és nagygépet, 23 százaléka pedig háztartási-, és vegyiárut vásárolni a fekete hét keretében. A férfiak körében a mobiltelefonok és kiegészítők is nagy érdeklődésre tarthatnak számot.

A megélhetési és rezsiköltségek emelkedése miatt a kutatás rákérdezett az energiatakarékossági szempontokra is. Nem meglepő, hogy a műszaki cikkek vásárlását tervezők kétharmadát befolyásolja a kiválasztott termék energiabesorolása. Érdekesség, hogy a nők körében ez a szempont fokozottan lényeges, közel felük (46 százalék) mondta azt, hogy rendkívül fontos számára az energiatakarékossági besorolás.

Szolgáltatás vásárlását a vásárolni tervezők fele (54 százalék) fontolgatja Black Friday akcióban. A TOP tervek között szállást (18 százalék), valamilyen előfizetést (17 százalék), vagy szépségápolási szolgáltatást (14 százalék) tervezünk megvásárolni. A légiközlekedés is örülhet; tavalyhoz képest várhatóan nő az érdeklődés a repülőjegyek iránt az akciós hetek idején.

Az idei fekete péntek lehetőséget ad a nagyobb elcsábulásokra is, még akkor is, ha nincs konkrét vásárlási elképzelés a fejekben: a vásárlást tervezők harmada nem feltétlenül tudja, mit fog vásárolni, de mégis tervezi, hogy egy kedvező akció esetén gyorsan lecsap a termékre, legfeljebb később eláll a vásárlástól.

Nincs több trükk

A felnőtt magyarok jelentős részének (69 százalék) fontos, hogy megbízható helyről vásároljon az olyan akciós időszakok során, mint például a Black Friday. Az akciós időszakot ismerők közül minden második ember ár-összehasonlító oldalakat is használ majd (55 százalék), illetve igyekszik a termékek, szolgáltatások korábbi árait is leellenőrizni (54 százalék).

A „valódi” akciók megtalálását és a tisztességtelen leárazási gyakorlatok kivédését segíti az idén májustól szigorodó kereskedelmi szabályozás is: ennek értelmében a hagyományos boltoknak és webshopoknak is kötelező feltüntetnie a kedvezményes ár mellett az elmúlt legalább harminc nap legalacsonyabb árát is.

Az új szabályozás tehát védi a fogyasztókat, ugyanakkor újfajta kihívások elé állíthatja kereskedőket: dönteniük kell, hogy az e-kereskedelem legnagyobb ünnepének számító Black Friday-re vagy karácsonyra időzítik a legnagyobb akcióikat. Ha egy kereskedő november végén a Black Friday időszakra leértékel egy terméket, akkor a karácsonyi szezonra már nem fog tudni további kedvezményt adni, mivel a két időszak között kevesebb, mint 30 nap telik el.

Az új törvényi szabályozás miatt előtérbe kerülhetnek változatosabb vásárlásösztönző eszközök is az e-commerce IT fejlesztési specialista szerint.

„A termékekre vonatkozó árakciók mellett kiemelten fontos lesz, hogy az e-kereskedők tudatosan használjanak egyéb vásárlásösztönző eszközöket is, mint például a kosárértékhez kötött kedvezmények vagy ingyenes szállítás. És ne feledkezzünk meg olyan webshop funkciókról sem, amelyek segítenek döntést hozni a látogatónak, emlékeztetik egy félbehagyott vásárlásra vagy éppen kiegészítő termékeket ajánlanak” – mondta Máriás Zsigmond, a LogiNet Systems Kft. ügyvezetője.

(Máriás Zsigmond is válaszolt az Üzletem 12 kérdésére. A sorozat 197. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS