Átfogó sócsökkentő programot indított a SPAR

2019. 06. 11., 13:15

A SPAR régóta elkötelezett az egészségtudatos életvitel mellett. Ennek újabb példája, hogy a saját termékeinek cukorcsökkentésével párhuzamosan mérsékeltebb sótartalmú húskészítményeket állít elő Regnum húsüzemében.

„A SPAR a vásárlók körében népszerű életmódprogramja, illetve a tudatos táplálkozás vagy az ételintoleranciával élők segítése mellett idén 50 tonnával csökkenti a saját márkás termékek cukortartalmát. Célul tűztük ki azt is, hogy 2019 végére a többletértéket hordozó saját márkáink esetében elérjük a teljes pálmaolajmentességet. Újabb lépésünk, hogy a lakosság legszélesebb körében fogyasztott saját márkás élelmiszereink sótartalmát – az ízélmény megtartása mellett – jelentősen mérsékeljük – mondta Maczelka Márk.

A SPAR kommunikációs vezetője közölte: „A vásárlói kóstoltatások és íztesztek segítségével végzett kutatásaink eredményeit figyelembe véve már 2019-ben jelentősen csökkentett sótartalmú saját márkás húsáruk és húskészítmények kerülnek az üzleteinkbe, illetve kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a beszállítóink termékei is eleget tegyenek elvárásainknak”.

A SPAR a visszafogottabb cukorfogyasztást ösztönző „Kevesebb cukor – több vitalitás!" elnevezésű programjával párhuzamosan indította el a csökkentett mennyiségű sót tartalmazó termékek előállítását, forgalmazását és népszerűsítését.

Ez azokat az élelmiszerkategóriákat érinti, amelyeket a lakosság rendszeresen fogyaszt, és amelyek általában a napi sóbevitel nagy részét teszik ki: a kenyerek és pékáruk, valamint a felvágottak és a húskészítmények.

A SPAR idén 15 éves saját húsüzeme, a Regnum Húsüzem és Oktatóközpont különösen sokat tud tenni a konyhasó-felhasználás mérséklése érdekében: a tavaly előállított több mint 12 millió kilogramm saját márkás – S-Budget, SPAR, Regnum – felvágott és sonka, sómennyiségét több mint 10, egyes termékeknél több mint 20 százalékkal csökkentette.

A Magyar Élelmiszerkönyv sótartalmára vonatkozó jelenleg hatályos előírásait túlteljesítve a Regnum Húsüzem húskészítményei már csaknem két éve kevesebb sót tartalmaznak, mint az előírásban rögzített, megengedett érték. A vállalat sócsökkentő programja keretében a főbb árucsoportoknál a késztermékek megengedett maximális sótartalma jelentősen kevesebb: a párizsik, felvágottak és virslik esetében ez terméktől függően 10-12 százalékkal, a hőkezelt, illetve bélbe töltött hőkezelt sonkák esetében pedig terméktől függően mintegy 20-22 százalékkal alacsonyabb sómennyiséget jelent.

A SPAR vizsgálja, hogy a húskészítményeken felül, az egyéb saját márkás termékkategóriáinál hol tudná a felhasznált só mennyiségét csökkenteni.

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet adatai szerint a férfiak 22,3 gramm, a nők 15,8 gramm konyhasót fogyasztanak naponta az ajánlott 5 gramm helyett. A férfiak így több mint négyszer, a nők több mint háromszor nagyobb mennyiségű sót esznek a kelleténél. Ennek pedig jelentős az egészségügyi kockázata, mert a túlzott mértékű konyhasó-fogyasztás olyan betegségek kialakulásához vezethet, mint a magas vérnyomás, a szívinfarktus és agyvérzés.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS