A mobilok szerepe a legkritikusabb az e-kereskedelem növekedésében

A mobilok szerepe a legkritikusabb az e-kereskedelem növekedésében
2022. 10. 04., 14:17

Az e-kereskedelem a hiperevolúció területe: rendszeresen jelennek meg új platformok, a fogyasztók szokásait befolyásoló véleményvezérek szinte havonta emelkednek fel vagy buknak el, a hirdetési technológiák pedig egyre kifinomultabbá válnak – állítják iparági vezetők.

Iparági vitát rendezett az e-kereskedelem jövőjéről a Publicis Groupe Hungary CEO-ja, Sásdi Helga által társvezetett, a cseh, magyar és lengyel szakértői központokat egyesítő, 600 fős regionális Publicis Le Pont lengyelországi központja Varsóban.

A vitán Konrad Dorabialski (társvezető, Publicis Le Pont), Andrew Pearl (VP Marketing, Insights, Profitero), Ali Amarsy (SVP, Global Product Strategy Lead, Publicis Commerce), Oliver Bradley (Digital Commerce Experience Design & Content Director, Unilever), Barbara Grabiwoda (Chief Strategy Officer, Publicis Le Pont) és Guy Keeling (VP, Global Digital Commerce, Barilla Group) vett részt.

Sásdi Helga, a Publicis Le Pont társvezetője szerint „az e-kereskedelem tagoltsága egyre jobban megszűnik. A nagy márkáknak le kell bontaniuk a megszokott falaikat, egyre több képességet és tehetséget kell bevonniuk, és a piacra jutás gyorsaságára és hatékonyságára kell összpontosítaniuk, ha a csúcson akarnak maradni.”

(Sásdi Helga is válaszolt az Üzletem 12 kérdésére, a sorozat 387. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)

Virtuális vásárlás a járványok után – és a várható visszaesés

A Covid-járvány az egész ágazatban nagy, példátlan csúcsot eredményezett, de a vírushelyzet normalizálódásával néhány nagy e-kereskedelmi szereplő (például Shopify, Amazon) az online eladások csökkenéséről számolt be. Konrad Dorabialski szerint ez teljesen kiszámítható következmény. „Miután a teljes forgalmat az online felé terelték, a piaci szereplőknek növelniük kellett az erőforrásokat, de most, hogy egyre inkább visszatér az offline jelenlét, nyilvánvaló volt egy kis visszaesés” – tette hozzá.

Az online és offline közötti határok összemosódása

Minden résztvevő egyetértett abban, hogy az offline élmény továbbra is velünk marad, de a fizikai értékesítés szerepét újra kell definiálni - például a kiállítótereknek sokkal erőteljesebb funkciót kell betölteniük, és az offline jelentlétnek is segítenie kell az online forgalom generálásában. „Küzdelmes lesz, ha az offline-t és az online-t versenytársakként pozícionáljuk, ennek a szemléletnek meg kell szűnnie” – jegyezte meg Barbara Grabiwoda.

Guy Keeling elmondta: „Megtanultuk, hogy az e-kereskedelemben óriási lehetőségek rejlenek, de az offline örökséget sem lehet figyelmen kívül hagyni – tavaly a Barillánál az eladások 5 százaléka volt csak online. Kis aránynak tekinthető, de az online értékesítésünk a vállalat egyik legdinamikusabban fejlődő szegmense”.

„Az adatoknak és a technológiának köszönhetően minden márkaélmény kereskedelmi élménnyé válhat, és minden interakcióban benne van a lehetőség, hogy vásárláshoz vezessen. Ebben hiszünk mi is, hozzátéve, hogy az online és offline kereskedelem közötti korlátokat is csökkenteni kell” – mondta Konrad Dorabialski.

A technológia azért van, hogy segítsen

Az adatoknak és a technológiának köszönhetően minden marketingélményhez általában kereskedelmi élmény is társul. „Az online jelenlét és aktivitás már nem olcsó mulatság, de a legkifinomultabb eszközök állnak rendelkezésre az értékesítés fellendítéséhez. Ilyen például a prediktív analitika, amely segít a vállalatoknak abban, hogy minél részletesebben megértsék ügyfeleiket. Mivel csupán a vállalatok 14 százaléka használja ezt a technológiát, még hatalmas fejlődés előtt álálunk. És ha már a kereskedelem jövőjéről beszélünk, nagy potenciált látunk a mesterséges intelligenciában is: személyes vásárlási tanácsadók létrehozásával például azonnali ajánlatok készíthetők a vásárlónak. Ez újabb példa arra, hogy szükség van az online és az offline egyre tudatosabb összekapcsolására” – mondta Andrew Pearl.

Egyetlen esély a figyelem felkeltésére

Az e-kereskedelem fellendülése kényszerítette ki azt a változást, ami alapján a márkák számára az elsőszámú élményt a mobil jelenti, így a képernyőkre való tervezés is másfajta gondolkodást igényel. „Meg kell értenünk, hogy a vásárlók előbb tapasztalják meg a márkákat a képernyőn, mint a fizikai polcon” – mondta Oliver Bradley, hozzátéve, hogy „az e-kereskedelem növekedése miatt a mobilok töltik be a legkritikusabb szerepet, ezért a tartalmak tervezésekor fontos megérteni, hogy az emberek gyorsan görgetnek és kevésbé türelmesek a mobiljukat böngészve. A figyelmi idő egyre csak csökken, ezért egyetlen esélyünk van csak arra, hogy felfigyeljen ránk, ezáltal pedig kihagyhatatlanok legyünk”.

A megfelelő platformválasztás

Közhely, hogy 2022-ben mindenki és minden a közösségi média körül forog: az emberek korcsoporttól függetlenül körülbelül négy különböző közösségi hálózatot használnak egyenként. Minden egyes platform egy adott igényt elégít ki, és egy adott szokást nevel ki. „A közösségi kereskedelemre való tervezés a relevanciára való tervezés. A jelenlegi megfigyeléseink alapján úgy gondoljuk, hogy minél magával ragadóbb a kínálat, annál jobban elmerülünk benne” – mondta Ali Amarsy.

Előrejelzések 2023-ra

Konrad Dorabialski szerint a globális klíma az e-kereskedelem teljesítményét is meghatározza majd. A Publicis Le Pont társvezetője folyamatos növekedést jósol: „Az online vásárlás további terjedésére számítok, de a márkáknak reagálniuk kell a világ egyre igényesebb viselkedésére. Csak azok a szereplők maradnak a csúcson, akik a piacra jutás gyorsaságára és hatékonyságára összpontosítanak, elég gyorsan reagálnak és adatalapú megközelítést alkalmaznak”.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS