A magyar vásárlók harmada kivár egy jó ajánlatra

2021. 09. 06., 19:45

A magyarok több mint harmada halasztott már el vásárlást, hogy később kuponnal olcsóbban szerezhessen be egy terméket, 40 százalékuk pedig olyasmit is vett az akciók miatt, amit eredetileg nem szándékozott megvásárolni – derül ki Reacty Digital reprezentatív kutatásából, amelyet a JOY Magazin megbízásából készített. A kutatás arra is rávilágított, hogy a kuponakciók elsősorban a magasabb végzettségű, városi, havi 400 ezer forint felett kereső közönséget szólítják meg.

A Reacty Digital reprezentatív online felmérése a hazai kuponozási szokásokat kívánta felderíteni az ország egyik legnagyobb vásárlói eseménye kapcsán: az idei harmadik JOY-napokat szeptember 10-12. között tartják.

Jobban hatnak a hölgyekre az akciók

A válaszadók több mint harmada (35 százalék) nyilatkozott úgy, hogy halasztott már el vásárlást azért, hogy kihasználhasson egy közelgő kuponakciót. A nők alighanem jobban figyelnek a lehetőségekre, mert hat százalékkal több hölgy tett így az akciók reményében, mint férfi. Leginkább a 18-29 év közöttiek (41 százalék) hajlamosak az akciós napokra várni, a 45-59 évesek között ez az arány már 31 százalék. Akik halasztottak már el vásárlást egy jó akció miatt, elsősorban műszaki cikkre vágytak, majd a divatáruk és az élelmiszerek következnek a sorban.

A válaszadók 40 százaléka nyilatkozta azt, hogy a jelentős kuponkedvezmény miatt vásárolt már olyan terméket, amelyet eredetileg nem tervezett megvenni. E tekintetben a nők (45 százalék) könnyebben elcsábulnak mint a férfiak (36 százalék).

Magasabb végzettségűek használják ki inkább a lehetőségeket

A kuponakciók leginkább a fiatal, jó keresetű, magas végzettségű, városi rétegeket szólítják meg. Legnagyobb arányban a 18-29-es korosztály (52 százalék) mondta azt, hogy csak a kuponos program miatt vásárolt meg egy terméket. A havi 400 ezernél többet keresők 45 százaléka válaszolt igennel erre a kérdésre, míg a havi 150 ezer forint alatt keresők mindössze 37 százaléka. Hasonlóak az arányok akkor is, ha az iskolázottságot tekintjük: a diplomások 44 százaléka mondta azt, hogy vásárolt már a kuponok miatt, míg a szakmunkásképzőt végzetteknek csupán 36 százaléka.

A kuponos akciók a Budapesten és a megyeszékelyeken élőket mozgatják meg a leginkább, ebben alighanem az is közrejátszik, hogy a nagyobb városokban több lehetőség van a vásárlásra, mint a községekben. A járványhelyzet növelte az online kereskedelem és a kuponos akciók jelentőségét is. A JOY-napok tavasszal minden eddiginél több, 506 kuponnal jelentkezett, a mostani felmérés szerint pedig a 18-79 évesek 22 százaléka pandémia miatt fokozottabban figyeli a kuponos akciókat.

Kevés az igazán ismert brand 

A felmérés alapján a közönség három vásárlói eseményt ismer név szerint. Amikor több lehetőséget is meg lehet jelölni, a válaszadók 80 százaléka Black Friday-t említette, majd a Glamour napok (66 százalék) és a JOY-napok (54 százalék) következnek a sorban. Tekintve, hogy a többi esemény közül egy sem éri el a húsz százalékot, kimondható, hogy ez a három komoly múltra visszatekintő program dominálja a piacot.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS