A magyar inkább márkahű vásárló, de azért elcsábítható

2019. 06. 26., 08:45

A magyarok 15 százaléka ragaszkodik a megszokott termékekhez, míg a világban csupán 8 százalékos a márkahűség – derül ki egy kutatásból.

Az európai fogyasztók egyharmada, a magyarok több mint egyötöde szívesen próbál ki új dolgokat, míg az adat globálisan 42 százalék – írja a Kreatív Online a Nielsen piackutató globális kutatási eredményeit ismertetve.

A magyarok 15 százaléka ragaszkodik megszokott márkáihoz. A kontinens legkísérletezőbb népe a török, míg legkevésbé az észtek csábulnak el egy-egy új termék/márka miatt.

„A magyar fogyasztók felét a családi és baráti ajánlások is befolyásolják márkaválasztáskor” – mondta Kovács Gergely, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője.

A márkaváltás legfőbb indokaként a fogyasztók leginkább a jobb ár-érték arányt nevezték meg (globálisan 39 százalék). A hazai fogyasztók „márkahűtlenségét” szintén ez vezeti (34 százalék).

A magyarok leginkább kávé-tea, háztartási tisztítószerek, sampon és hajbalzsam terén ragaszkodnak megszokott márkáikhoz. Bevallásuk szerint főleg Magyarországon gyártott terméket vásárolnak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS