A magyar inkább márkahű vásárló, de azért elcsábítható

2019. 06. 26., 08:45

A magyarok 15 százaléka ragaszkodik a megszokott termékekhez, míg a világban csupán 8 százalékos a márkahűség – derül ki egy kutatásból.

Az európai fogyasztók egyharmada, a magyarok több mint egyötöde szívesen próbál ki új dolgokat, míg az adat globálisan 42 százalék – írja a Kreatív Online a Nielsen piackutató globális kutatási eredményeit ismertetve.

A magyarok 15 százaléka ragaszkodik megszokott márkáihoz. A kontinens legkísérletezőbb népe a török, míg legkevésbé az észtek csábulnak el egy-egy új termék/márka miatt.

„A magyar fogyasztók felét a családi és baráti ajánlások is befolyásolják márkaválasztáskor” – mondta Kovács Gergely, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője.

A márkaváltás legfőbb indokaként a fogyasztók leginkább a jobb ár-érték arányt nevezték meg (globálisan 39 százalék). A hazai fogyasztók „márkahűtlenségét” szintén ez vezeti (34 százalék).

A magyarok leginkább kávé-tea, háztartási tisztítószerek, sampon és hajbalzsam terén ragaszkodnak megszokott márkáikhoz. Bevallásuk szerint főleg Magyarországon gyártott terméket vásárolnak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 09., 18:20
Kiválóan teljesített a Széchenyi Kártya Program 2025 első félévében, a programban részt vevő bankok 8555 beruházási célú hiteligényt fogadtak be 264,7 milliárd forint összegben – számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2025-07-10 18:25:00
Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbit azonban így is meghaladta 1,1 százalékkal a szolgáltatások volumene az Európai Unióban 2025 áprilisában – tájékoztatott az Eurostat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS