A hazai termékek előnyben részesítését kérik a sertéságazat szereplői a kiskereskedelmi láncoktól

2020. 09. 18., 13:45

Az afrikai sertéspestis németországi megjelenése miatt szervezett megbeszélést a sertéságazat meghatározói szereplőinek részvételével a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A termelők és a feldolgozók egyöntetűen arra kérik a kiskereskedelmi láncokat, hogy a hazai hústermékeket részesítsék előnyben a külföldiekkel szemben.

Németország múlt hét végén jelentette be, hogy egy lengyel határhoz közeli területen elhullott vaddisznóban kimutatták az afrikai sertéspestis kórokozóját. Emiatt kelet-ázsiai exportpiacaik – így például Kína és Dél-Korea – importtilalmat vezettek be a német hústermékekre.

Németország az Európai Unió (EU) legnagyobb sertéshús-előállítója, tavaly 5,2 millió tonnával az EU termelésének mintegy negyedét adta. Az ország sertéshús-exportja meghaladta az 1 millió tonnát, ennek 60 százaléka Kínában, további 20 százaléka más kelet-ázsiai országokban talált vevőre. A sertéspestis németországi megjelenése és az ennek következtében elrendelt importtilalom miatt tehát jelentős mennyiségű hús szorulhat be az EU-ba.

A sertéságazat hazai szereplői szerint ennek piaci hatásai egyelőre nem egyértelműek. Előfordulhat, hogy más európai országok (pl. Spanyolország, Hollandia, Dánia, Belgium) veszik át Németország szerepét a kelet-ázsiai piacokon, ami levezetheti a felesleg egy részét.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett videókonferencián a termelők és a feldolgozók egybehangzóan arra kérték a kiskereskedelmi láncokat, hogy – tekintettel a kialakult helyzetre – részesítsék előnyben a hazai hústermékeket. Győrffy Balázs, a NAK elnöke ezzel kapcsolatban elmondta: az elmúlt hetekben a kamara vezetősége több kereskedelmi lánccal folytatott előremutató megbeszéléséket arról, hogy beszerzéseik során helyezzék előtérbe a magyar élelmiszereket. Így remélni lehet, hogy a sertéshús esetében is így járnak el.

A sertéságazati szereplők az eseményen megvitatták azokat a lehetséges lépéseket, amelyek szükségesek lehetnek a magyar piac egyensúlyának megőrzéséhez. Miután elsődlegesen német, de a teljes uniós piacra kiható problémával nézünk szembe, a termelők és a feldolgozók fontosnak tartják és szorgalmazzák az uniós magántárolási támogatás bevezetésének kezdeményezését, és más területeken – például a regionalizáció kérésében – történő együttes fellépést.

A NAK által működtetett Sertéspiaci Monitoring Bizottság minden héten egyeztetést tart majd a szakigazgatás és a mértékadó piaci szereplők bevonásával, annak érdekében, hogy pontos és hiteles ágazati információkkal segítse az érintetteket a döntéshozatalban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 11. 10., 12:25
Az OTP Ingatlanpont friss elemzése szerint a következő hónapokban a bejelentett kormányzati intézkedések rajzolhatják át a piaci viszonyokat, az olcsóbb finanszírozás miatt felértékelődhetnek az új lakások, a fővárosban viszont a 1,5 millió forintos négyzetméterár-korlát egyre nagyobb akadályt jelenthet.
2026. 11. 09., 16:20
Korábbi vállalásának megfelelően a Magyar Fejlesztési Bank 34 milliárd forintot folyósított a Demján Sándor Beruházási Magántőkealap részére; a tranzakció révén 109, a program feltételeinek megfelelő vállalkozás juthat hozzá a tervezett beruházásai és fejlesztései megvalósításához szükséges tőkéhez – tájékoztatott a pénzintézet.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS