A bosszúköltés a divatágazatot is felpörgetheti

2021. 04. 21., 19:00

A több mint egy éve tartó járványügyi korlátozások után a kereslet ugrásszerű fellendülése várható a divatágazatban, mivel a fogyasztók alig várják, hogy bepótolják az elhalasztott vásárlásokat. A „bosszúköltés" jelensége már nem csak az Egyesült Államokban és Kínában, hanem egyes európai országokban is tapasztalható. A Glami.hu divatkereső adatai szerint Magyarországon január óta érzékelhető, hogy nő a szándék az elmaradt vásárlások bepótlására és a ruházati termékek szélesebb körének megvásárlására.

A világ népességének több mint egyharmada korlátozások között éli az életét, így az online vásárlók fogyasztási szokásai és prioritásaik jelentős változásokon mentek keresztül. A divatágazatban a járvány legfontosabb hatása, hogy az irodai munkavégzéshez és a közösségi eseményeken való részvételhez szükséges ruhákra való igény visszaesett, és az ezen alkalmakhoz megfelelő ruházati termékek megvásárlását a fogyasztók későbbre halasztották.

Azonban, ahogy a zárlatokat és a karanténintézkedéseket fokozatosan feloldják, illetve a lakosság beoltatja magát, egy új jelenség van kirajzolódóban. A „bosszúköltés" fogalma, a bezártságból való kiszabadulás után az eladások hirtelen fellendülését jelenti és nemcsak az Egyesült Államokban és Kínában, hanem egyes európai országokban is érzékelhető. Ilyenkor hirtelen ugrás tapasztalható az értékesítésekben, különösen a luxuscikkek területén.

Kínában, ahol 2020 nyaráig jelentősen lazultak a korlátozó intézkedések, a kiadások akár 90 százalékkal is növekedtek, valamint az amerikai lakosság is hatalmas megtakarításokat halmozott fel a világjárvány kezdete óta. A Bloomberg Economics becslése szerint ez az összeg 1,7 billió dollárra tehető és a gazdaság újjáéledésével a következő két negyedév a fogyasztói kiadások tekintetében a legerősebb időszak lehet az elmúlt 70 évben.

A fellendülési hullám az online kereskedelemben hatékonyan előjelezhető, mivel a bosszúköltéseket megelőző egyik lépés az, hogy az online vásárló fogyasztók a webáruházakban való böngészés során a számukra érdekes termékeket elmentik, illetve hozzáadják a kívánságlistájukhoz. Ezek többsége ruha, cipő, táska, ékszer, valamint olyan ruházati termékek, amelyekre a távmunka és a távolságtartási szabályok miatt az utóbbi időben kevésbé volt szükség.

A glami.hu divatkereső adatai alapján Magyarországon már az év eleje óta érzékelhető a szándék, hogy felkészülünk a ruhák szélesebb körének megvásárlására, ugyanis a keresőplatformon – ahol 250 partnerüzlet 1 millió terméke között válogathatnak a látogatók – 2021 januárja és márciusa között hónapról-hónapra 20 százalékkal nőtt a kívánságlistára helyezett tételek száma a magyar felhasználók körében.

A kívánságlisták használata azért is egyre népszerűbb, mert a felhasználók így könnyen nyomon követhetik, hogy mikor érdemes megvásárolni kedvenc darabjaikat, mivel rendszeres e-mail értesítést kaphatnak a listájukon szereplő kedvezményesen kapható árucikkekről.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS