A bosszúköltés a divatágazatot is felpörgetheti

2021. 04. 21., 19:00

A több mint egy éve tartó járványügyi korlátozások után a kereslet ugrásszerű fellendülése várható a divatágazatban, mivel a fogyasztók alig várják, hogy bepótolják az elhalasztott vásárlásokat. A „bosszúköltés" jelensége már nem csak az Egyesült Államokban és Kínában, hanem egyes európai országokban is tapasztalható. A Glami.hu divatkereső adatai szerint Magyarországon január óta érzékelhető, hogy nő a szándék az elmaradt vásárlások bepótlására és a ruházati termékek szélesebb körének megvásárlására.

A világ népességének több mint egyharmada korlátozások között éli az életét, így az online vásárlók fogyasztási szokásai és prioritásaik jelentős változásokon mentek keresztül. A divatágazatban a járvány legfontosabb hatása, hogy az irodai munkavégzéshez és a közösségi eseményeken való részvételhez szükséges ruhákra való igény visszaesett, és az ezen alkalmakhoz megfelelő ruházati termékek megvásárlását a fogyasztók későbbre halasztották.

Azonban, ahogy a zárlatokat és a karanténintézkedéseket fokozatosan feloldják, illetve a lakosság beoltatja magát, egy új jelenség van kirajzolódóban. A „bosszúköltés" fogalma, a bezártságból való kiszabadulás után az eladások hirtelen fellendülését jelenti és nemcsak az Egyesült Államokban és Kínában, hanem egyes európai országokban is érzékelhető. Ilyenkor hirtelen ugrás tapasztalható az értékesítésekben, különösen a luxuscikkek területén.

Kínában, ahol 2020 nyaráig jelentősen lazultak a korlátozó intézkedések, a kiadások akár 90 százalékkal is növekedtek, valamint az amerikai lakosság is hatalmas megtakarításokat halmozott fel a világjárvány kezdete óta. A Bloomberg Economics becslése szerint ez az összeg 1,7 billió dollárra tehető és a gazdaság újjáéledésével a következő két negyedév a fogyasztói kiadások tekintetében a legerősebb időszak lehet az elmúlt 70 évben.

A fellendülési hullám az online kereskedelemben hatékonyan előjelezhető, mivel a bosszúköltéseket megelőző egyik lépés az, hogy az online vásárló fogyasztók a webáruházakban való böngészés során a számukra érdekes termékeket elmentik, illetve hozzáadják a kívánságlistájukhoz. Ezek többsége ruha, cipő, táska, ékszer, valamint olyan ruházati termékek, amelyekre a távmunka és a távolságtartási szabályok miatt az utóbbi időben kevésbé volt szükség.

A glami.hu divatkereső adatai alapján Magyarországon már az év eleje óta érzékelhető a szándék, hogy felkészülünk a ruhák szélesebb körének megvásárlására, ugyanis a keresőplatformon – ahol 250 partnerüzlet 1 millió terméke között válogathatnak a látogatók – 2021 januárja és márciusa között hónapról-hónapra 20 százalékkal nőtt a kívánságlistára helyezett tételek száma a magyar felhasználók körében.

A kívánságlisták használata azért is egyre népszerűbb, mert a felhasználók így könnyen nyomon követhetik, hogy mikor érdemes megvásárolni kedvenc darabjaikat, mivel rendszeres e-mail értesítést kaphatnak a listájukon szereplő kedvezményesen kapható árucikkekről.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS