A boltokban kötött ki az szja-visszatérítés? – 9,8 százalékkal nőtt a forgalom februárban

2022. 04. 06., 09:15

2022. februárban a kiskereskedelem forgalmának volumene 9,8 százalékkal haladta az egy évvel korábbit – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

2022. februárban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1149 milliárd forintot ért el, ennek 45 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 18 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 3,4 százalékkal növekedett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,2 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,9 százalékkal emelkedett.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 14,6 százalékkal nagyobb volt. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 50, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 40, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 16, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 15, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 12, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 9,1 százalékkal növekedett.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 9,1 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 9,2 százalékkal bővült, folytatva az évek óta tartó tendenciát.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 19,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 7,6 százalékkal nőttek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS