630 tonna élelmiszert mentett az ALDI az Élelmiszerbankkal együttműködve

2020. 10. 08., 13:45

A kereskedelmi forgalomba már nem kerülő, de fogyasztásra még alkalmas élelmiszerek megmentése érdekében az ALDI Magyarország tovább bővítette partnerségét a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel. A 2016-ban indult együttműködés újabb mérföldkőhöz érkezett, hiszen idén már a 100-at is meghaladja azon ALDI üzletek száma, amelyek bekapcsolódtak a programba, így már az áruházlánc boltjainak csaknem háromnegyede támogatja naponta élelmiszeradománnyal a rászorulókat.

Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszerfelesleg keletkezik, ugyanakkor sokan nem jutnak megfelelő mennyiségű élelmiszerhez a hétköznapokban.  Ezen kíván változtatni a 2005 óta működő Magyar Élelmiszerbank Egyesület, amely tavaly több mint 300 ezer embernek juttatott élelmiszeradományt körülbelül 7,5 milliárd forint értékben. 

Az ALDI Magyarország 2016 óta működik együtt az Élelmiszerbankkal, minden évben újabb és újabb ALDI áruházak kapcsolódtak be a programba. Az együttműködés ütemét jól jelzi, hogy már az első év végén 42 üzlet adta át az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszereket az Élelmiszerbanknak, ez a szám 2018 decemberére pedig 75-re nőtt. 2020 szeptemberében mérföldkőhöz ért a diszkont áruházlánc és a szervezet kapcsolata, hiszen már a 100-at is meghaladja azon ALDI üzletek száma, amelyek napi szinten végzik az élelmiszermentést, így egyre több rászoruló családnak jut kereskedelmi forgalomban már nem értékesített, de fogyasztható termék.

Az élelmiszerek megmentése azonban nemcsak a rászorulóknak segít, de jelentősen hozzájárul a környezet védelméhez is, hiszen az élelmiszer termelése, esetleges megsemmisítése jelentős terhet ró bolygónkra és nagymértékben hozzájárul a globális felmelegedéshez.

Az átadott termékek az előző este zárás után megmaradt és a polcokról összegyűjtött áru a látványpékségből; az elszállítás napján lejáró csomagolt és csomagolatlan pékáru, az előző napról megmaradt közvetlen beszállítású, csomagolatlan pékáru; csomagolatlan és csomagolt zöldség-gyümölcs, amely értékesítésre már nem, de fogyasztásra még alkalmas; valamint az elszállítás napján lejáró hűtött és szortiment termékek; a sérült, de nem átlyukadt csomagolású, fogyasztásra alkalmas szortiment termékek.

Az áruházlánc és az Élelmiszerbank Egyesület az élelmiszerbiztonsági szabályok maximális betartásával, közös erővel igyekeznek mérsékelni az élelmiszerpazarlást, és eljuttatni a megmenthető termékeket azokhoz, akiknek a legnagyobb szükségük van rá.

A 105. áruház belépésével az ALDI üzlethálózatának csaknem háromnegyedében aktívan végzik az élelmiszermentést, és a tervek szerint hamarosan újabb áruházakkal bővül az élelmiszerátadó áruházak listája. Az ALDI és az Élelmiszerbank bő hároméves együttműködése során közel 3000 tonna élelmiszer jutott el nélkülöző magyar családok számára.

Az elszállított mennyiség üzletenként változik, de 2020 első hat hónapjában 630 tonna élelmiszert mentettek meg az együttműködésnek köszönhetően, amelyből 53 tonna az áruházlánc biatorbágyi központi raktárából származik. Az ALDI nem csupán a megmaradt élelmiszerek átadásával segíti az Élelmiszerbankot, hanem az idei évben anyagilag is hozzájárul a Magyar Élelmiszerbank Egyesület munkájához: a vállalat egy millió forintos támogatást nyújt a szervezet alapvető működésének további biztosítására.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS