41 százalékkal megugrott márciusban a csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene

2020. 05. 06., 11:00

2020. márciusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,4, naptárhatástól megtisztítva 3,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – tájékoztatott a KSH.

2020. márciusban az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 1045 milliárd forint volt. Az előző év azonos időszakához viszonyítva, naptárhatástól megtisztítva a volumen3,5 százalékkal nőtt. Az országos kiskereskedelmi forgalom 51 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 13 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 12,7 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 15, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,8 százalékkal bővült.

nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 0,5 százalékkal nőtt. Növekedtek az eladások a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer- (38 százalék), valamint az iparcikk jellegű vegyes üzletekben (0,9 százalék). A forgalom volumene csökkent a textil-, ruházati és lábbeli- (–51 százalék), a használtcikk- (–26 százalék), a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk- (–14 százalék), valamint a bútor-, műszakicikk-üzletekben (–9,3 százalék).

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 41 százalékkal emelkedett, folytatva az évek óta tartó bővülést.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 16,7 százalékkal csökkent.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 4,6 százalékkal mérséklődtek. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS