Új alelnököket választott a MEME közgyűlése

2019. 04. 26., 15:00

Vidus Gabriellát, az RTL Magyarország vezérigazgatóját és Vaszily Miklóst, a TV2 Média Csoport elnök-vezérigazgatóját választotta alelnökké áprilisi közgyűlésén a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME).

A televíziós vállalkozásokat egyesítő szakmai szervezet új alelnökeinek megbízatása két évre szól. Az egyesület tavaly áprilisban választotta elnökévé újabb két évre Kovács Krisztián reklámszakembert – írja a Kreatív Online.

Vidus Gabriella szakmai karrierjét a TV2-ben kezdte 1997-ben, egy időben a kereskedelmi televíziózás indulásával. 2000-ben csatlakozott az RTL Klubhoz, ahol két év elteltével már kereskedelmi vezető lett. 2015. július 1. óta vezérigazgatóként irányítja az RTL Magyarországot. 2017 óta a Magyar Reklámszövetség alelnöke.

Vaszily Miklós részvényelemzőként kezdte pályafutását, majd 2001-től vezérigazgatóként és tulajdonostársként csatlakozott a Portfolio.hu gazdasági portált működtető Net Médiához. 2005-től az Index.hu vezérigazgatójaként dolgozott, 2010-2014. között pedig a Magyar Telekom Csoporthoz tartozó Origo vezérigazgatói pozícióját töltötte be. 2015-ben került az MTVA-hoz, 2016-ban vezérigazgatónak nevezték ki. 2018 végén kérték fel az Echo Hungária TV vezérigazgatói posztjára, majd tavasszal a TV2 igazgatósága elnökének választották meg.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS