Nagy István: a gazdák társadalmi megbecsültsége ma sokkal nagyobb, mint a járvány előtt

2021. 08. 30., 20:00

A szakiskolák tanárait, diákjait egyaránt megbecsüli a kormány – mondta Nagy István agrárminiszter hétfőn Sopronban, az agrárszakképző intézmények országos tanévnyitóján.

A tárcavezető szerint ezt tükrözi az is, hogy folyamatosan nő az érdeklődés az agrárszakképzés iránt, amely teljes átalakításon és megújuláson ment át: tavaly nyáron öt agrárszakképzési centrumot alakítottak ki, amelyek 58 feladatellátási helyen 55 agrárszakképző iskolát foglalnak magukban. Az előző tanévhez képest mintegy tíz százalékkal többen iratkoztak be az agrárcentrumok szakképző intézményeibe.

A miniszter kiemelte: az Agrárminisztérium (AM) a második legnagyobb intézményfenntartóként vesz részt a hazai szakképzési rendszerben: itt tanul az agrárszakképzésben részt vevő valamennyi diák csaknem hetven százaléka, több mint 12 ezer tanuló, az oktatók és egyéb technikai dolgozók száma pedig meghaladja a 3500-at.

Nagy István beszélt arról is, hogy a diákok körében a legnépszerűbb a mezőgazdasági és az erdészeti ágazat, a második legnépszerűbb pedig az élelmiszeripari ágazat. Jelentősen nőtt az iskolákban ugyanakkor a környezetvédelmi és a vízügyi tanulmányokat folytatók száma, emellett egyre nagyobb az érdeklődés a technikus képzések iránt.

A szakiskolák tanárait, diákjait egyaránt megbecsüli a kormány – szögezte le az agrártárca vezetője, hozzátéve, hogy az oktatók béremelése, a tanulók jelentős ösztöndíjai, az átláthatóbb új struktúra mind segít a magyar gazdaság erősebbé és versenyképesebbé tételében.

Nagy István hangsúlyozta azt is, hogy a hazai agrárium versenyképességét akkor lehet javítani, ha a hazai mezőgazdaság lépést tart a világban végbemenő technológiai fejlődéssel, amelynek érdekében a tavalyi tanévtől teljes körű megújuláson esett át a szakoktatás.

Az AM fenntartásában működő középfokú agrárszakképzési centrumok erdészeti szakképzést folytató intézményeit három erdészeti szimulátor beszerzésével segítették, amelyek értéke egyenként több mint harmincmillió forint – számolt be a miniszter. A szimulátorokat az erdészeti oktatási központokként jelölt szakképző intézményekben helyezték el, Mátrafüreden, Szegeden és Sopronban, emellett a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. közreműködésével további nyolc iskola eszközparkja bővült műszeres favizsgálat elvégzésére alkalmas eszközökkel. Nagy István kitért arra is, hogy az idei tanév beiskolázási eredményei az elmúlt évekhez képest kiemelkedően jók voltak, amely a szakképzés presztízsének visszaállítására tett kormányzati törekvéseknek, valamint a szakképzés átalakításának köszönhető.

Az agrárminiszter beszélt arról is, hogy a járvány miatt elmaradt tanulmányi versenyeket az idei tanévben rendezi meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara: szeptemberben a Csapó Dániel emlékversenyt, míg a Guba Sándor emlékverseny, a Dél-dunántúli középiskolások szántóversenye, valamint a Dr. Szabó Gusztáv emlékverseny októberben lesz.

A tanévnyitón a hazai öt agrárszakképzési centrum főigazgatója és a Soproni Egyetem rektora aláírták az Erdészeti Ágazati Tudásközpont alapító okiratát.

Zambó Péter, az AM erdőkért felelős államtitkára a tudásközpontról azt mondta, hogy annak a feladata az lesz, hogy hidat képezzen a hazai erdészeti közép- és felsőoktatási intézmények, valamint az állami és magán erdőgazdaságok között a gyakorlati és elméleti igények és ismeretek tekintetében.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy az erdészeti szimulátor olyan speciális erdészeti gépek kezelését tanítja meg a diákoknak, amelyekkel a gyakorlati életben találkozhatnak, a favizsgáló pedig a fa szerkezetét vizsgálja anélkül, hogy azt roncsolná. Az eszközökkel 21. századi ismereteket sajátíthatnak el a diákok. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS