Modellt vált a Pannon Egyetem és a Szent István Egyetem is

2020. 11. 27., 17:30

Magyarország regionális tudásközponttá válhat – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a már alapítványi fenntartásban működő intézmények gyakorlatban szerzett tapasztalatairól tartott konferencián.

Az online eseményen az alapítványi kuratóriumok elnökei és az egyetemek rektorai vitatták meg a struktúraváltás hatásait, eredményeik, terveik megosztásával kölcsönösen segítve egymás munkáját.

A hatékonyabb és korszerűbb felsőoktatás érdekében az elmúlt két évben nyolc felsőoktatási intézmény, elsőként a Corvinus Egyetem, majd az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem fenntartói jogai kerültek vagyonkezelő alapítványokhoz. Az új működési modellben az intézmények gyorsabban reagálhatnak a gazdasági igényekre, így a magyar fiatalok versenyképesebb képzésben és a munkaerőpiacon is értékesebb oktatásban részesülhetnek.

A tervek szerint 2021-től további két intézmény folytathatja munkáját az új fenntartói modellben. A Pannon Egyetem és a Szent István Egyetem modellváltásáról szóló törvényjavaslatot jelenleg tárgyalja az Országgyűlés. A kormány célja, hogy a jelenleginél rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezet növelje a felsőoktatás versenyképességét, és így a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek. Alapvető elvárás, hogy az egyetemek központi szerepet töltsenek be a hazai kutatás-fejlesztésben és innovációban.

Palkovics László kifejtette: „A modellváltó egyetemek közti párbeszéd és tapasztalatcsere lehetővé teszi, hogy az intézmények egymást erősítve járuljanak hozzá a magyar felsőoktatás nemzetközi szintű sikeréhez. A képzések korszerűsítésével, minőségi infrastruktúrájának felépítésével Magyarország regionális tudásközponttá válhat.”

MTI

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS