Modellt vált a Pannon Egyetem és a Szent István Egyetem is

2020. 11. 27., 17:30

Magyarország regionális tudásközponttá válhat – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a már alapítványi fenntartásban működő intézmények gyakorlatban szerzett tapasztalatairól tartott konferencián.

Az online eseményen az alapítványi kuratóriumok elnökei és az egyetemek rektorai vitatták meg a struktúraváltás hatásait, eredményeik, terveik megosztásával kölcsönösen segítve egymás munkáját.

A hatékonyabb és korszerűbb felsőoktatás érdekében az elmúlt két évben nyolc felsőoktatási intézmény, elsőként a Corvinus Egyetem, majd az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem fenntartói jogai kerültek vagyonkezelő alapítványokhoz. Az új működési modellben az intézmények gyorsabban reagálhatnak a gazdasági igényekre, így a magyar fiatalok versenyképesebb képzésben és a munkaerőpiacon is értékesebb oktatásban részesülhetnek.

A tervek szerint 2021-től további két intézmény folytathatja munkáját az új fenntartói modellben. A Pannon Egyetem és a Szent István Egyetem modellváltásáról szóló törvényjavaslatot jelenleg tárgyalja az Országgyűlés. A kormány célja, hogy a jelenleginél rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezet növelje a felsőoktatás versenyképességét, és így a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek. Alapvető elvárás, hogy az egyetemek központi szerepet töltsenek be a hazai kutatás-fejlesztésben és innovációban.

Palkovics László kifejtette: „A modellváltó egyetemek közti párbeszéd és tapasztalatcsere lehetővé teszi, hogy az intézmények egymást erősítve járuljanak hozzá a magyar felsőoktatás nemzetközi szintű sikeréhez. A képzések korszerűsítésével, minőségi infrastruktúrájának felépítésével Magyarország regionális tudásközponttá válhat.”

MTI

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-11 10:30:00
46 milliós forintos forgalmat tárt fel a NAV egy privát Facebook-csoportban, amelynek adminisztrátora márkás (Calvin Klein, Gucci, Nike stb.) ruhákat, kiegészítőket árult, csak éppen az adózásról „feledkezett meg” (adószáma sem volt).
2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS