Melyek a „nyerő” munkabéren felüli juttatások?

2021. 11. 08., 17:37

A pandémia a munka világát nem csupán a munkavégzés helyének függvényében változtatta meg, hanem a munkavállalóknak nyújtott juttatások tekintetében is. Egy munkahely kiválasztásának, illetve megtartásának talán legfontosabb szempontja lett az, hogy mit nyújt egy cég. Utazást, otthoni vagy irodai munkavégzést támogató, well-being juttatások: ezek az elsődleges szempontok ma egy munkavállalónál.

A COVID hatására nem pusztán a munkavégzés körülményei változtak meg jelentősen a széles körű otthonról történő munkavégzés eredményeként. A pandémia hatással volt a munkabér mellett nyújtott egyéb juttatások szerepére és a dolgozók elvárásaira, igényeire is; ezeknek a változásoknak pedig csak egy része tekinthető átmenetinek. Míg egyes juttatások iránt az igény az irodába és a megszokott munkarendbe való részleges vagy teljes visszatéréssel egyidejűleg valószínűleg csökkenni fog, addig más juttatásokkal kapcsolatban a vírushelyzet tartós változásokat eredményezhet.

„A megfelelően megválasztott munkabéren felüli juttatások nem csak kiemelik a vállalkozást a többi munkáltató közül, és ezáltal biztosítják a megfelelő munkaerő bevonzását, segíthetnek a munkaerő megtartásában és ösztönzésében. A különféle juttatások azért is jelenthetnek emellett jó opciót a cégek számára, mert ezeken keresztül, esetenként kedvezőbb adóterhek mellett lehet értéket juttatni a dolgozók részére, a jogalkotó ugyanis bizonyos juttatások tekintetében adózási kedvezményeket biztosít” – mondta dr. Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának partnere.

Utazáshoz kapcsolódó juttatások

A járvány kezdetén több olyan cég is igyekezett minél biztonságosabb bejutást és munkavégzést biztosítani az alkalmazottak számára, ahol nem lehetett megoldani az otthonról történő munkavégzést. Ezek a juttatások hamar népszerűek lettek, és maradtak is az alkalmazottak körében. Ilyen például a céges parkoló biztosítása munkavállalók magánautóinak, ami jellemzően a parkolóhasználat költségtérítés nélküli kiterjesztését jelentette a céges autóval nem rendelkező munkavállalók részére. Az autóval történő munkába járás támogatását is többen alkalmazták, amennyiben a tömegközlekedést a munkáltató és a munkavállaló nem ítélte biztonságosnak. Előremutató konstrukció a közösségi autóhasználat támogatása is (például kupon formájában), amely akár adómentesen is elszámolható lehet.

Otthoni munkavégzés támogatása

Ahol ez megoldható volt, a munkáltatók igyekeztek támogatni az otthoni munkavégzést és elérni, hogy a munkavállalók a lehető legbiztonságosabb körülmények között tudják végezni munkájukat. Ezzel előtérbe kerültek az ehhez kapcsolódó juttatások. A rezsiátalánnyal a pénzt olyan költségre lehet fordítani, ami az otthoni munkavégzéshez kapcsolódik, pl. fűtés. Más munkáltatók pedig engedélyezték az egyébként irodában használatos eszközök – legalábbis átmeneti – „hazavitelét”, ideértve különösen egyes irodai bútorokat és számítástechnikai eszközöket.

Az otthoni munkavégzés a járványhelyzet elmúltától függetlenül várhatóan egyre szélesebb körben fog elterjedni. Ennek megfelelően valószínűsíthető, hogy az otthoni munkavégzés támogatása iránti igény nem fog csökkenni, sőt akár erősödhet is.

Well-being juttatások

A járvány előrehaladtával és az otthonról történő munkavégzés idejének hosszabbra nyúlásával egyre nagyobb figyelem hárul az alkalmazottak mentális és fizikális egészségére, amelyek az úgynevezett „well-being” juttatások körébe tartoznak. Népszerű lett a csoportos egészségbiztosítás, de az újonnan kötött biztosítások esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a biztosítási szerződésekben foglalt részletszabályokra, mert ez is befolyásolhatja az adókezelést. A védőoltás eddig is az adómentes juttatások részét képezte, a személyi jövedelemadó törvény 2020-as módosítása alapján pedig már a szűrővizsgálatok költségének átvállalása is adómentes juttatásnak minősül, akár visszamenőlegesen is. Fontos opció lett a munkavállalók részére biztosított csoportos és személyre szabott tanácsadás, vagy a különböző akadályok leküzdését segítő konzultáció biztosítása, pl. munkavállalói assistance program is. A well-being juttatások új elemeinek többsége vélhetően a járványt követően is a juttatási csomagok részét képezi majd.

Céges rendezvények és irodahasználattal kapcsolatos juttatások

Az egyik tipikus juttatási kör, ami a pandémia következtében ideiglenesen háttérbe szorult az elmúlt bő egy évben, azok a személyes jelenlétet igénylő csapatépítők, képzések, karácsonyi vacsorák és egyéb közösségépítés céljával szervezett céges rendezvények. Ezek a juttatások várhatóan a pandémia enyhülésével újra szerves részét képezik majd a cégek életének. Tipikusan az otthoni munkavégzés bevezetésével egy időben elmaradt és az irodákba való visszatéréssel ismételten aktuálissá váló juttatások körébe tartozhat a munkavállalók részére reggel bekészített gyümölcskosár, a kávégépek korlátlan használata vagy az irodában elérhető masszázs is.

Munkavállalói lojalitás növelését célzó juttatások

A munkaerő megtartása és a munkavállalói lojalitás növelése nem csak a járvány következtében kialakult bizonytalan időszakban került a munkáltatók fókuszába – a munkavállalói fluktuáció csökkentése mindig is kulcskérdés volt a cégek számára. A munkavállalói lojalitás növelésének módszerei közé tartoznak például a különféle ösztönző programok, és a kedvezményes/ingyenes termékek biztosítása is a munkavállalók részére. Ösztönző juttatások esetében a megszerzés feltétele általában, hogy a munkavállaló egy jövőbeni időpontban még a cég alkalmazottja legyen. Az ösztönző juttatások lehetnek rövid távúak, ilyenek az éves bónusz, de lehetnek hosszú távúak is, mint 2-3 éves részvényjuttatási programok. A kedvezményes, vagy ingyenes termékek biztosításának a lényege, hogy a munkavállalók a cég termékeihez kedvezményes áron vagy akár ingyen jutnak hozzá, ez pedig amely a munkavállalói lojalitás növelése mellett közvetett marketing eszközként is szolgálhat a cég számára.

A fentiek alapján látható, hogy egy munkavállalói csomag milyen sokrétű is lehet, az egyes elemek pedig különböző adókezelést igényelhetnek. Ezért a munkavállalói igények mellett javasolt lehet a juttatási csomagok adókezelésének rendszeres felülvizsgálata is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS