Lukács Ákos lett a JVSZ Környezetvédelmi Bizottságának elnöke

2020. 01. 16., 11:00

Lukács Ákos, a Deloitte Fenntarthatóság és Klímaváltozási tanácsadási üzletágának vezetője tölti be 2020. január 1-től a Joint Venture Szövetség Környezetvédelmi Bizottságának elnöki pozícióját.

A Joint Venture Szövetség (JVSZ) a Magyarországon bejegyzett külföldi részvételű társaságok – részben vagy egészében külföldi tulajdonban lévő vállalatok – érdekképviseletére, működésük és a gazdasági életbe való beilleszkedésük elősegítésére alakult 1986-ban.

A szövetségbe tartozó vállalatok az ipar, a kereskedelem, a szolgáltatások szinte minden területét képviselik: jelen vannak közöttük pl. az elektronika, a telekommunikáció, az élelmiszer-feldolgozás, a könnyűipar, a vegyipar, a banki- és a biztosítási szektor, a könyvvizsgálói és tanácsadói vállalkozások képviselői is.

Napjainkban a környezetvédelem minden vállalat, vállalkozás számára egyre fontosabb téma, a szövetségben is külön bizottság kíséri figyelemmel a környezetvédelmi követelmények és a jogszabályi változásokat, de a bizottság feladata a jogszabályalkotásban való részvétel is, azok véleményezése, az érdekvédelem és a szövetség tagjainak edukálása, tájékoztatása.

A Környezetvédelmi Bizottság elnöke 2020. január 1-től Lukács Ákos, a Deloitte Fenntarthatóság és Klímaváltozási tanácsadási üzletágának vezetője. A szakember több, mint tizenöt éves szakmai tapasztalattal rendelkezik a klímaváltozás és a fenntarthatóság területén, számos emisszió-kereskedelmi és karbonmenedzsment tanácsadást végzett hazai vállalati és intézményi körben. Részt vett és felelt Magyarország második és harmadik uniós kereskedési időszakának kvótaértékesítéséért, emellett szakmai irányításával 2016 tavaszán hazánk elsőként fogadta el és foglalta törvénybe az EU tagállamai közül a Párizsi Megállapodást.

„A klímaváltozás, fenntarthatóság és környezetvédelem ma ismert trendjei jelentős kockázatokat és egyben lehetőségeket is biztosítanak a JVSZ tagvállalatai számára, hogy ezen felelősségből részüket kivéve, versenyképes megoldásokkal tekintsenek a jövőbe. Köszönöm ezért a megtisztelő felkérést és bizalmat. A Bizottság fő feladata ennek mentén a tagság érdekeinek felismerése, érvényesítése és támogatása lesz, a közel 200 tag és 1500 partneri vállalati kör hozzájárulása révén – mondta Lukács Ákos.

„Reméljük, hogy azon fenntartható gazdasági folyamatok, melyek trendjeit itthon is látjuk már, pozitív társadalmi és életminőségbeli változásokat hoznak, melyek megvetik a fenntartható fogyasztói társadalom modelljeit” – tette hozzá a szakember.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS