Lukács Ákos lett a JVSZ Környezetvédelmi Bizottságának elnöke

2020. 01. 16., 11:00

Lukács Ákos, a Deloitte Fenntarthatóság és Klímaváltozási tanácsadási üzletágának vezetője tölti be 2020. január 1-től a Joint Venture Szövetség Környezetvédelmi Bizottságának elnöki pozícióját.

A Joint Venture Szövetség (JVSZ) a Magyarországon bejegyzett külföldi részvételű társaságok – részben vagy egészében külföldi tulajdonban lévő vállalatok – érdekképviseletére, működésük és a gazdasági életbe való beilleszkedésük elősegítésére alakult 1986-ban.

A szövetségbe tartozó vállalatok az ipar, a kereskedelem, a szolgáltatások szinte minden területét képviselik: jelen vannak közöttük pl. az elektronika, a telekommunikáció, az élelmiszer-feldolgozás, a könnyűipar, a vegyipar, a banki- és a biztosítási szektor, a könyvvizsgálói és tanácsadói vállalkozások képviselői is.

Napjainkban a környezetvédelem minden vállalat, vállalkozás számára egyre fontosabb téma, a szövetségben is külön bizottság kíséri figyelemmel a környezetvédelmi követelmények és a jogszabályi változásokat, de a bizottság feladata a jogszabályalkotásban való részvétel is, azok véleményezése, az érdekvédelem és a szövetség tagjainak edukálása, tájékoztatása.

A Környezetvédelmi Bizottság elnöke 2020. január 1-től Lukács Ákos, a Deloitte Fenntarthatóság és Klímaváltozási tanácsadási üzletágának vezetője. A szakember több, mint tizenöt éves szakmai tapasztalattal rendelkezik a klímaváltozás és a fenntarthatóság területén, számos emisszió-kereskedelmi és karbonmenedzsment tanácsadást végzett hazai vállalati és intézményi körben. Részt vett és felelt Magyarország második és harmadik uniós kereskedési időszakának kvótaértékesítéséért, emellett szakmai irányításával 2016 tavaszán hazánk elsőként fogadta el és foglalta törvénybe az EU tagállamai közül a Párizsi Megállapodást.

„A klímaváltozás, fenntarthatóság és környezetvédelem ma ismert trendjei jelentős kockázatokat és egyben lehetőségeket is biztosítanak a JVSZ tagvállalatai számára, hogy ezen felelősségből részüket kivéve, versenyképes megoldásokkal tekintsenek a jövőbe. Köszönöm ezért a megtisztelő felkérést és bizalmat. A Bizottság fő feladata ennek mentén a tagság érdekeinek felismerése, érvényesítése és támogatása lesz, a közel 200 tag és 1500 partneri vállalati kör hozzájárulása révén – mondta Lukács Ákos.

„Reméljük, hogy azon fenntartható gazdasági folyamatok, melyek trendjeit itthon is látjuk már, pozitív társadalmi és életminőségbeli változásokat hoznak, melyek megvetik a fenntartható fogyasztói társadalom modelljeit” – tette hozzá a szakember.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 10:10
Elérhetővé vált a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás következő pályázati szakasza. A konstrukció célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése, különös tekintettel a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozására – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Innovációs Ügynökség.
2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026. 04. 10., 12:10
Szinte mindegyik régiós fővárosban nőtt az az idő, amely egy 50 négyzetméteres használt lakás árának előteremtéséhez szükséges a nettó átlagfizetések alapján; a vizsgált városok közül csak Bukarestben alacsonyabb egy 50 négyzetméteres használt lakás átlagára, mint Budapesten.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS