Lukács Ákos lett a JVSZ Környezetvédelmi Bizottságának elnöke

2020. 01. 16., 11:00

Lukács Ákos, a Deloitte Fenntarthatóság és Klímaváltozási tanácsadási üzletágának vezetője tölti be 2020. január 1-től a Joint Venture Szövetség Környezetvédelmi Bizottságának elnöki pozícióját.

A Joint Venture Szövetség (JVSZ) a Magyarországon bejegyzett külföldi részvételű társaságok – részben vagy egészében külföldi tulajdonban lévő vállalatok – érdekképviseletére, működésük és a gazdasági életbe való beilleszkedésük elősegítésére alakult 1986-ban.

A szövetségbe tartozó vállalatok az ipar, a kereskedelem, a szolgáltatások szinte minden területét képviselik: jelen vannak közöttük pl. az elektronika, a telekommunikáció, az élelmiszer-feldolgozás, a könnyűipar, a vegyipar, a banki- és a biztosítási szektor, a könyvvizsgálói és tanácsadói vállalkozások képviselői is.

Napjainkban a környezetvédelem minden vállalat, vállalkozás számára egyre fontosabb téma, a szövetségben is külön bizottság kíséri figyelemmel a környezetvédelmi követelmények és a jogszabályi változásokat, de a bizottság feladata a jogszabályalkotásban való részvétel is, azok véleményezése, az érdekvédelem és a szövetség tagjainak edukálása, tájékoztatása.

A Környezetvédelmi Bizottság elnöke 2020. január 1-től Lukács Ákos, a Deloitte Fenntarthatóság és Klímaváltozási tanácsadási üzletágának vezetője. A szakember több, mint tizenöt éves szakmai tapasztalattal rendelkezik a klímaváltozás és a fenntarthatóság területén, számos emisszió-kereskedelmi és karbonmenedzsment tanácsadást végzett hazai vállalati és intézményi körben. Részt vett és felelt Magyarország második és harmadik uniós kereskedési időszakának kvótaértékesítéséért, emellett szakmai irányításával 2016 tavaszán hazánk elsőként fogadta el és foglalta törvénybe az EU tagállamai közül a Párizsi Megállapodást.

„A klímaváltozás, fenntarthatóság és környezetvédelem ma ismert trendjei jelentős kockázatokat és egyben lehetőségeket is biztosítanak a JVSZ tagvállalatai számára, hogy ezen felelősségből részüket kivéve, versenyképes megoldásokkal tekintsenek a jövőbe. Köszönöm ezért a megtisztelő felkérést és bizalmat. A Bizottság fő feladata ennek mentén a tagság érdekeinek felismerése, érvényesítése és támogatása lesz, a közel 200 tag és 1500 partneri vállalati kör hozzájárulása révén – mondta Lukács Ákos.

„Reméljük, hogy azon fenntartható gazdasági folyamatok, melyek trendjeit itthon is látjuk már, pozitív társadalmi és életminőségbeli változásokat hoznak, melyek megvetik a fenntartható fogyasztói társadalom modelljeit” – tette hozzá a szakember.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS