Kinevezték a Tetra Pak Kelet-Európáért felelős ügyvezető igazgatóját

2021. 04. 20., 15:15

A Tetra Pak, a világ vezető élelmiszerfeldolgozással és csomagolással foglalkozó vállalata Lyndsay Loyden-Edwardsot nevezte ki a vállalat kelet-európai működéséért felelős ügyvezető igazgatónak. Loyden-Edwards Guillaume Laturrette helyét veszi át, aki március végén hagyta el a vállalatot.

Loyden-Edwards több mint 15 évnyi tapasztalat birtokában lát új feladatához. Korábban számos vezetői pozíciót töltött be értékesítési és marketing területeken a csomagolási és a kereskedelmi szektorokban. 2018-ban csatlakozott a Tetra Pakhoz az Egyesült Királyságért és Írországért felelős ügyfélkapcsolati igazgatóként. Ez alatt az idő alatt a ReCarton UK, valamint a The Alliance of Beverage Cartons and the Environment (ACE) igazgatósági tagjaként is tevékenykedett a csomagolóipar fenntarthatóságának ügyét előmozdítva az Egyesült Királyságban.

„Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a Tetra Pak tevékenységeit irányíthatom a folyamatosan növekvő és dinamikus kelet-európai piacon. – mondta Loyden Edwards. „Izgatott vagyok, hogy tovább építhetem a már most is erős pozíciónkat a régióban és ügyfeleinkkel szoros együttműködésben dolgozva ragadhatom meg az új növekedési lehetőségeket az élelmiszer-biztonságot és fenntarthatóságot szem előtt tartva.”

Mielőtt a Tetra Pakhoz csatlakozott volna, Loyden-Edwards a DS Smith Plastics csomagolási megoldásokkal foglalkozó vállalat értékesítési vezetőjeként dolgozott. Diplomáját a Derby Egyetem marketing, terméktervezés és statisztika szakán szerezte az Egyesült Királyságban. Új feladatkörét Loyden-Edwards a lengyelországi Varsóból látja el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS