K&H: az optimista fiatalok 252 ezres nettóra számítanak

2020. 02. 13., 16:01

A fiatalok 68 százaléka érzi stabilnak a munkahelyét, 46 százalékuk pedig úgy látja, megbecsülik a munkáját – derült ki a K&H ifjúsági indexéből.

Utóbbi eredmény rekordot jelent a felmérés hétéves történetében. A fiatalok 16 százaléka vár komolyabb, inflációt meghaladó béremelést, ez a nettó átlagbérek alapján több mint 250 ezer forintot jelentene.

A dolgozó fiatalok 68 százaléka, azaz tízből heten érzik stabilnak a jelenlegi állásukat, ez az optimizmus pedig megfelel az elmúlt két évben látott trendnek. Mindössze 11 százalék nem tartja stabilnak a munkahelyét – derült ki a K&H ifjúsági indexéből, amely a 19–29 éves korosztály munkaerőpiaci helyzetét vizsgálta 2019 negyedik negyedévében.

Az érintett fiatalok az elhelyezkedési lehetőségeket is pozitívan értékelték: 36 százalékuk szerint szükség esetén könnyen találnának másik munkát, és csak 10 százalék mondta azt, hogy nagyon nehezen tudna új állást szerezni. Egyébként a férfiak sokkal magabiztosabbak voltak: 44 százalékuknak nem jelentene ez gondot, szemben a nők 24 százalékos arányával.

Fontos rekord született

Csúcsot döntött az egyik fontos mutató: a dolgozó fiatalok közel fele, 46 százaléka érzi úgy, hogy a jelenlegi munkahelyén megbecsülik, hasonlóan magas arányra nem volt még példa a felmérés több mint hét éves történetében.

Érdekesen alakultak a nettó fizetésre vonatkozó várakozások is. A dolgozó fiatalok hatoda – 16 százaléka – számít nagyobb, az inflációt meghaladó fizetésemelésre. Jelentősek azonban a régiós különbségek: a fővárosban és környékén, valamint a nyugati országrészben élők negyede vár ilyen emelést, a keleti megyékben élő társaiknak viszont csak 4 százaléka tudja ezt elképzelni. A többség, a dolgozó fiatalok 53 százaléka kevésbé látja pozitívan a helyzetet: ők csekély mértékű – infláció alatti – béremelést várnak, míg változatlan nettóra az érintettek ötöde számít, 10 százalék szerint pedig elképzelhető, hogy kevesebbet fog kapni. Ez pedig leginkább a fővárosiakra és a 19–25 évesekre jellemző.

Mindez számokban a következőt jelentheti: a múlt év első tizenegy hónapjában 242 300 forint volt a nettó átlagfizetés, amennyiben ez a Magyar Nemzeti Bank által várt 3,5 százalékos infláció felett, például 4 vagy 5 százalékkal növekedne, az 252–254 ezer forintos nettó átlagbért jelentene.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS