K&H: az optimista fiatalok 252 ezres nettóra számítanak

2020. 02. 13., 16:01

A fiatalok 68 százaléka érzi stabilnak a munkahelyét, 46 százalékuk pedig úgy látja, megbecsülik a munkáját – derült ki a K&H ifjúsági indexéből.

Utóbbi eredmény rekordot jelent a felmérés hétéves történetében. A fiatalok 16 százaléka vár komolyabb, inflációt meghaladó béremelést, ez a nettó átlagbérek alapján több mint 250 ezer forintot jelentene.

A dolgozó fiatalok 68 százaléka, azaz tízből heten érzik stabilnak a jelenlegi állásukat, ez az optimizmus pedig megfelel az elmúlt két évben látott trendnek. Mindössze 11 százalék nem tartja stabilnak a munkahelyét – derült ki a K&H ifjúsági indexéből, amely a 19–29 éves korosztály munkaerőpiaci helyzetét vizsgálta 2019 negyedik negyedévében.

Az érintett fiatalok az elhelyezkedési lehetőségeket is pozitívan értékelték: 36 százalékuk szerint szükség esetén könnyen találnának másik munkát, és csak 10 százalék mondta azt, hogy nagyon nehezen tudna új állást szerezni. Egyébként a férfiak sokkal magabiztosabbak voltak: 44 százalékuknak nem jelentene ez gondot, szemben a nők 24 százalékos arányával.

Fontos rekord született

Csúcsot döntött az egyik fontos mutató: a dolgozó fiatalok közel fele, 46 százaléka érzi úgy, hogy a jelenlegi munkahelyén megbecsülik, hasonlóan magas arányra nem volt még példa a felmérés több mint hét éves történetében.

Érdekesen alakultak a nettó fizetésre vonatkozó várakozások is. A dolgozó fiatalok hatoda – 16 százaléka – számít nagyobb, az inflációt meghaladó fizetésemelésre. Jelentősek azonban a régiós különbségek: a fővárosban és környékén, valamint a nyugati országrészben élők negyede vár ilyen emelést, a keleti megyékben élő társaiknak viszont csak 4 százaléka tudja ezt elképzelni. A többség, a dolgozó fiatalok 53 százaléka kevésbé látja pozitívan a helyzetet: ők csekély mértékű – infláció alatti – béremelést várnak, míg változatlan nettóra az érintettek ötöde számít, 10 százalék szerint pedig elképzelhető, hogy kevesebbet fog kapni. Ez pedig leginkább a fővárosiakra és a 19–25 évesekre jellemző.

Mindez számokban a következőt jelentheti: a múlt év első tizenegy hónapjában 242 300 forint volt a nettó átlagfizetés, amennyiben ez a Magyar Nemzeti Bank által várt 3,5 százalékos infláció felett, például 4 vagy 5 százalékkal növekedne, az 252–254 ezer forintos nettó átlagbért jelentene.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS