Átadták a 2022-es Gábor Dénes-díjakat

Átadták a 2022-es Gábor Dénes-díjakat
2022. 12. 19., 18:47

Átadták a technológiai innováció, műszaki és mérnöki kutatómunka terén mutatott kiemelkedő teljesítményeket elismerő 2022-es Gábor Dénes-díjakat a Magyar Tudományos Akadémián.

Freund Tamás, az MTA elnöke köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy csak a tudományosan megalapozott eredményekkel képes az emberiség hatékonyan reagálni a globális kihívásokra, legyenek azok gazdasági, társadalmi, környezeti, biológiai vagy akár energetikai jellegűek. Az MTA elnöke köszöntet mondott a Novofer Alapítványnak, amely, mint mondta, az elmúlt több mint harminc év alatt múlhatatlan érdemeket szerzett Gábor Dénes életművének ápolásában, szellemi örökségének megőrzésében és megismertetésében.

Bendzsel Miklós, a kuratórium elnöke köszöntőjében arról szólt, hogy 2022 „kimagasló nehézségeket és fájdalmat hozott a régió életében”. Évek óta tapasztalják azonban, hogy „a Gábor Dénes-díjra javasoltak munkásságának társadalmi hasznossága, a kihívásokra adott adekvát innovációs válaszok hol stabilizációs tényezőként, hol versenyképességi előnyként esnek latba a nemzetgazdaságban”.

Jamrik Péter, a díj alapítója köszöntőjében kitért arra, hogy a társadalmi fejlődés csak magas szinten képzett alkotó emberek közreműködésével biztosítható, ezért társadalmi érdek a kutató, fejlesztő, feltaláló, oktató szakemberek kiemelkedő teljesítményének elismerése és sikereik példaként állítása.

2022-ben külhoni Gábor Dénes-díjban részesült Tigyi Gábor kutatóorvos, a Tennessee Élettani Hariett Van Vleet Alapítvány Professzora a rákterápiában elért eredményeiért és a sugárbetegek életmentő kezelésére alkalmas gyógyszer kidolgozásáért.

Az ünnepségen Gábor Dénes-életműdíjat kapott Roósz András kohómérnök, a Miskolci Egyetem professzor emeritusa a hazai fémes anyagtudományi kutatás és fejlesztés területén elért kiemelkedő eredményeiért.

Gábor Dénes-díjban részesült még Bertényi Balázs villamosmérnök, a Nokia Solutions and Network Kft. 6G kutatási programjának globális szabványosítási törekvéseinek vezetője; Kovács Levente villamosmérnök, az Óbudai Egyetem egyetemi tanára; Pauk János agrármérnök, az MTA doktora, a szegedi Gabonakutató Kft. munkatársa; Szigeti Krisztián fizikus, biofizikus, a Semmelweis Egyetem tudományos főmunkatársa és a Kinepict Health Kft. ügyvezető igazgatója, valamint Toldy Andrea vegyészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára.

A Gábor Dénes tudományos diákköri ösztöndíjban idén Kozák Áron, a BME gépészmérnök és Sóki András, az egyetem villamosmérnök hallgatója részesültek.

A díjakat Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Freund Tamás, az MTA elnöke, Csák János és Varga Mihály miniszterek, Farkas Sándor parlamenti államtitkár, Czigány Tibor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora, valamint a Novofer Alapítvány képviselői adták át az MTA dísztermében. (MTI)

A képen Roósz András kohómérnök, mellette Bendzsel Miklós, a Novofer Alapítvány kuratóriumának elnöke (b) és Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (j). Fotó: MTI/Illyés Tibor.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS