Megvan a kapcsolat az ultrafeldolgozott élelmiszer és a rák között

Megvan a kapcsolat az ultrafeldolgozott élelmiszer és a rák között
2023. 11. 28., 14:10

Kimutatták, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszer-bevitel igenis növeli az ajak- és torokrák kialakulásának kockázatát, de nem csak azért, mert a fogyasztása elhízással jár. A következtetéshez 450 ezer felnőtt életmódját követték 14 éven át.

A Bristoli Egyetem és a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) tudósainak új tanulmánya szerint a több ultrafeldolgozott élelmiszer (UPF) fogyasztása összefüggésbe hozható az ajak-, torok- és nyelőcsőrák kialakulásának fokozott kockázatával. A kutatás 450.111 felnőtt táplálkozási és életmódbeli szokásait vizsgálta, mintegy 14 éven át. A European Journal of Nutrition folyóiratban bemutatott munkájuk talán legmeglepőbb felfedezése az, hogy a magas UPF-fogyasztásból eredő elhízás nem az egyetlen tényező, amely hozzájárul a rákos megbetegedésekhez.

„Az UPF-eket több megfigyelési tanulmányban is összefüggésbe hozták a túlsúllyal és a testzsír növekedésével. Ennek van is értelme, hiszen általában finomak, kényelmesen beszerezhetők és olcsók, ami kedvez a nagy adagok és a túlzott kalóriamennyiség fogyasztásának” – magyarázta Fernanda Morales-Berstein, a Bristoli Egyetem doktorandusza, egyben a tanulmány vezető szerzője. Hozzátette: az elemzés kimutatta, hogy az UPF-ek fogyasztása és a felső emésztőrendszeri rákos megbetegedések közötti kapcsolat nem feltétlenül függ össze a testtömegindexszel vagy a derék-csípő aránnyal.

A csoport eredményei szerint 10 százalékkal több UPF fogyasztása 23 százalékkal növeli a fej-nyaki daganat és 24 százalékkal a nyelőcső adenokarcinóma kockázatát. Az UPF-fogyasztás és a felső emésztőrendszeri rák közötti statisztikai kapcsolatnak viszont csak egy apró része magyarázható a testzsír növekedésével, amiből a tudósok arra következtetnek, hogy az akár végzetes betegségek kialakulásában más mechanizmusok is szerepet játszhatnak.

Az UPF-ek nagy arányban tartalmaznak adalékanyagot, tartósítószert, ízesítőt, színezéket, emulgeálószert, és ezek mind károsak lehetnek az emberi szervezetre, függetlenül attól, hogy okoznak-e súlygyarapodást. A kutatók úgy vélik, a csomagolás és gyártási folyamat is hibás lehet, hiszen mérgező vegyi anyagok kerülnek az élelmiszerekbe.

A Bristoli Egyetem és az IARC közölte: további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megtalálják az összes olyan mechanizmust, ami magyarázatot adhat a rák és az UPF-ek között megfigyelt kapcsolatra. Mivel önmagában az elhízás nem adott magyarázatot az összefüggésre, Morales-Berstein azt gondolja, „a kizárólag testsúlycsökkentő kezelések és például a Semaglutid szedése nem valószínű, hogy nagymértékben hozzájárulna a megelőzéshez”.

Az általános jó közérzet fokozása érdekében az egészségügyi szakemberek gyakran javasolják a kiegyensúlyozott étrendre való összpontosítást. Ez minimálisan feldolgozott, teljes értékű élelmiszereket, például gyümölcsöket, zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonákat, sovány fehérjéket és egészséges zsírokat tartalmaz. Az UPF-ek csökkentett használatát ezzel egyidőben pozitív lépésnek tekintik a táplálkozási szokások javítása és a táplálkozással kapcsolatos egészségügyi problémák elkerülése felé.

Gábor János

A főoldali kép illusztráció. Fotó: Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS