Biomérnöki csoda: újranöveszti a hiányzó csontot egy implantátum

Biomérnöki csoda: újranöveszti a hiányzó csontot egy implantátum
Gábor János  |  2024. 06. 10., 14:10

Máig lehetetlennek hitt bravúrra képes az az implantátum, amiről a feltalálói azt állítják, megváltást jelenthet a csonttörést szenvedett és daganatos vagy más megbetegedések miatt csonthiányos betegeknek.

Skót kutatók fedeztek fel új módszert a szervezet erős öngyógyító hatású, biomérnöki szempontból eddig kiaknázatlan „növekedési faktorainak” – a regenerációs folyamatokat elősegítő természetes molekuláknak – a sajátos hasznosítására.

Ez az áttörés új kezelési lehetőségekhez teremthet a súlyos csonttöréssel élők és csontvesztéssel küzdő daganatos betegek számára: elősegítheti a csontszövet újranövését.

A növekedési faktorok nélkülözhetetlenek a fejlődésbiológiában, hiszen a születéstől a felnőttkorig irányítják a test növekedését. Ezenkívül kulcsfontosságú szerepet játszanak a sérülések utáni gyógyulási folyamatban, beindítva azokat a bonyolult folyamatokat, amelyek hatékonyan helyreállítják és újra összekötik a sérült szöveteket.

A Glasgow-i Egyetem vezetésével működő kutatócsoport egy olcsó polimer, a polietil-akrilát (PEA) segítségével olyan sebészeti implantátumot fejlesztettek, amit kifejezetten a csontdefektus helyén lehet alkalmazni. Az implantátum felszínének egyedi tulajdonságai lehetővé tették a kutatók számára, hogy a szervezet inaktív növekedési faktorait „befogják”, és csak ott aktiválják őket, ahol valóban szükség van rájuk.

„A tanulmány alapjául szolgáló biológiai folyamatokat már több mint két évtizede ismerjük, de ez az első alkalom, hogy ezeket a folyamatokat kihasználva regeneráló hatást értünk elidézi az egyetemi közlemény az egyik kutatót, Dr. Udesh Dhawant. – A lekötött fehérjék közvetlen módon történő eljuttatása a kezelés helyére sokkal nagyobb kontrollt biztosít a növekedési faktorok aktiválódása és a gyógyulási folyamat beindulása felett. Ezenkívül jóval alacsonyabb koncentrációban is működik, mint a korábbi kezelések, ami tovább csökkenti a nem kívánt csontnövekedés esélyét a gyógyulást igénylő területen kívül.”

Így növeszti újra a csontot az új implantátum

Az új kutatást korábbi korábbi eredményekre alapozták – ezek kimutatták, hogy a PEA kölcsönhatásba lép az emberi szervezetben megtalálható sejtadhéziót és -növekedést elősegítő fibronektin fehérjével, aminek felszínén nanoszálas hálózatokat képez. Ezek kialakulása megváltoztatja a fibronektin szerkezetét és felfedi a molekula egyes, sejtek rögzítésére, valamint inaktív fehérjék tárolására szolgáló aminosavait. A kutatócsoport egy fibronektin hálózatra csepegtetett rekombináns fehérjetöredék segítségével demonstrálta, hogy a két fehérje összekapcsolódik, és a folyamat arra ösztönzi a szervezet növekedési faktor sejtjeit, hogy új csontszövetet termeljenek.

„A munkánk segíthet a csontok újranövesztésében azoknak a pácienseknek, akik nagy részeket is elveszítettek, rák vagy súlyos balesetek következtében, ezáltal sokkal jobb életminőséget biztosíthatunk számukra” – mutatott rá Dhawan. Hozzátette: bár újabb nagy lépés történt a megfelelő irányba, a fiziológiai rendszerek összetettebbek, mint gondolnánk, és még értékelni kell, hogy az új stratégia hogyan befolyásolja a szervezet más kritikus komponenseit, például az immunsejteket.

Főoldali kép: Racool_studio – Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS