Kifejlesztettek egy új építészeti konstrukciót, ami segíthet megelőzni, hogy egy földrengés helyszínén épületek dőljenek romba. Katasztrófák idején emberek tömegeit mentheti meg az innovatív megoldás, amihez a gyíkok adják a természetben előforduló mintát.
A Valenciai Politechnikai Egyetem (UPV) kutatócsoportja figyelemre méltó megoldást mutatott be rendkívül ellenálló épületek kivitelezésére. A Nature-ben bemutatott koncepció szerint az innovatív épületszerkezetet a gyíkok inspirálták – pontosabban az a tulajdonságuk, hogy egy őket ért támadás esetén képesek leválasztani magukról a saját farkukat. Ennek az életmentő képességnek az átültetése az építészetbe segíthet megóvni emberek tömegeit a földrengésveszélyes régiókban.
A gyíkok autotómiát, más néven önamputációt alkalmaznak, hogy elmenekülhessenek egy ragadozó szorításából. Bár a farkuk több szegmensből áll, azok mindegyike egy-egy olyan pont, ahol a testrész letörhető. De hogyan ültethető ez át az építészetbe és mire jó?
A jelenlegi tervezési gyakorlatok az épületelemek meghibásodása esetére a terhek újraelosztását alkalmazzák, ami a szerkezeti elemek közötti kapcsolat javítására a legtöbb esetben, ha például kis tervezési vagy konstrukciós hibáról beszélünk, hatékony is. De ha az adott épület nagyobb tervezési hibával készült (pl. bejut a víz, mechanikai hiba lép fel, hanyag volt a kivitelezés stb.), akkor a teher újraelosztása csak fokozza a problémákat. Ez utóbbi eseteket szeretné áthidalni az UPV csapata szerkezeti biztosítékokkal, amelyek a gyíkok öncsonkító képességén alapulnak.
A csapat új filozófiát talált ki olyan épületek kivitelezésére, amelyek képesek ellenállni természeti katasztrófáknak (például földrengéseknek, árvizeknek, földcsuszamlásoknak) vagy elöregedés, esetleg nem megfelelő karbantartás okozta problémáknak. Az új megközelítés Nirvan Makoond, a tanulmány társszerzője szerint „olyan, mintha egy elektromos rendszert azzal védenénk a túlterhelés ellen, hogy a különböző hálózati elemeket elektromos biztosítékokkal kapcsoljuk össze”.
Az új kialakítás megőrzi az épület szerkezeti folytonosságát, ha normál üzemi körülmények vannak, de képes rá, hogy szegmentálja azt, ha a meghibásodás szétterjed – például egy földrengés hatására. Az épület ezzel a módszerrel ugyan több részre szétválik, ám a teljes összeomlása elkerülhető, ami létfontosságú a bent tartózkodók testi épsége érdekében.
A megoldás sok helyen jól jönne, és nem is drága: az UPV tudósainak elképzelése, amellett, hogy sokkal biztonságosabbá tenné a földrengésveszélyes régiók épületeit, csak elhanyagolható mértékben növeli az építési költségeket.
A terv validálásához a csapat felhúzott egy valós méretű, előregyártott betonból készült épületet, aminek a szerkezetébe szánt szándékkal nagy kezdeti hibát helyeztek el. Megfigyelték, hogy a hiba a rengés hatására elszigetelődött, ezzel passzívan megakadályozva az épület teljes összeomlását. A csapat új megközelítése a fejlesztés jelenlegi állapotában gyakorlatilag bármilyen új épületre alkalmazható. Nem véletlen, hogy a kutatást az Európai Kutatási Tanács is támogatásban részesítette: több mint 2,5 millió eurót adtak a koncepció kidolgozására.
Főoldali kép: AI generált fotó - Freepik
Budapesten alakítja ki új üzleti szolgáltató központját a Janus Henderson globális alapkezelő vállalat.
Gyorsabban haladnak a tervezettnél a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai, így már a december 15-én kezdődő héten el tudják kezdeni a szakemberek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladatok végrehajtását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 9-én Moszkvában.