Változtak a szakképzési hozzájárulás szabályai

2021. 01. 29., 19:00

A veszélyhelyzet ideje alatt igénybe vehető szakképzésihozzájárulás-fizetési kedvezményről szóló 22/2021. (I. 28.) Kormányrendelet alapján 2021. január 1-től változott a szakképzési hozzájárulás alanyainak köre és a hozzájárulás alapja is – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.

A módosítás érinti többek között a béren kívüli juttatásokat is: már a januári SZÉP-kártya-támogatás után sem kell a szakképzési hozzájárulást megfizetni.

Szakképzési hozzájárulásra kötelezett:

  • a polgári perrendtartásról szóló törvény[1] szerinti gazdálkodó szervezet az egyéni vállalkozó kivételével,
  • a személyi jövedelemadóról szóló törvény[2]szerinti egyéni vállalkozó és
  • a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató külföldi adóügyi illetőségű személy,

ha belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, vagy üzletvezetésének helye belföld.

A szakképzési hozzájárulás alapjának változása:

Az Szkt[3]. 106. § (1) bekezdése szerint „A szakképzési hozzájárulás alapja a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja.”

Ettől eltérően 2021. január 1-jétől nem képezi a szakképzési hozzájárulás alapját:

  • a Szocho tv[4]. 1. § (4) bekezdése szerinti
  • béren kívüli juttatások [Szja tv. 71. §],
  • béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] Szja tv. szerint adóalapként meghatározott összege,
  • kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §], valamint
  • a Szocho  tv. 1. § (5)  bekezdésében meghatározott jövedelem, azaz
  • a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §]
  • a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
  • az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
  • az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
  • az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
  • az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme.

Ennek alapján már a januárban béren kívüli juttatásként adott SZÉP-kártya-támogatás után sem kell a szakképzési hozzájárulást megfizetni.


[1] 2016. évi CXXX. törvény.

[2] 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.).

[3] A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.).

[4] A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-04 15:20:00
Folyamatosan csökken a hazai ingatlanállomány hőveszteségi mutatója, ami az energetikai jellemzők javulását, a lakásállomány lassú megújulását mutatja – emelte ki Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions üzletág-igazgatója az V. Energetikai Iránytű legfontosabb megállapítását.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS