Változtak a foglalkoztatás-felügyeleti és a munkavédelmi bírságra vonatkozó szabályok

2024. 03. 09., 11:10

A legfontosabb tudnivalókat dr. Szűcs László és dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédei foglalták össze.

Foglalkoztatás-felügyelet

Kapcsolódva a harmadik országbeli munkavállalók magyarországi munkavégzésére vonatkozó új szabályrendszerhez, napvilágot látott a 24/2024 (II. 14) Korm.rendelet, amely több rendelkezésében módosította a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendeletet. Ez utóbbi Kormányrendelet 16. §-a lehetővé teszi, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság megtiltsa a további foglalkoztatást, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek, emellett ilyen esetekben bírság szabható ki, illetve tételesen meghatározott bírságot kell kiszabni. A bírság mértéke 2024. március 1-jétől, az idegenrendészeti szabályok „élesedésének napjától”, jelentős mértékben emelkedik.

A mérlegelésen alapuló munkaügyi bírság legkisebb összege eddig 30 000 forint volt, ez az összeg március 1-jétől 150 000 forintra emelkedik. A bírság felső határa jelenleg jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén egységesen 10 000 000 forint, márciustól azonban 20 000 000 forint lehet, ha az eljárás alá vont foglalkoztató a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti középvállalkozás, vagy akár 25 000 000 forint, ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor foglalkoztatottak száma a 249 főt meghaladja.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a jogszabályban meghatározott esetekben tételes összegű bírságot köteles alkalmazni. Ide tartozik az az esetkör, ha a foglalkoztató harmadik országbeli állampolgárt munkavégzésre jogosító engedély nélkül foglalkoztat. A tételes bírság alkalmazásának esetkörei bővültek a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatására vonatkozó új szabályrendszerre tekintettel. Amennyiben a foglalkoztató engedély nélkül foglalkoztat harmadik országbeli munkavállalót, úgy a kötelezően alkalmazandó bírság mértéke a minimálbér tízszerese – azaz kettőmillió-hatszázhatvannyolcezer forint – foglalkoztatottanként. Ha az engedély nélküli foglalkoztatásra ismételten kerül sor – azaz azonos foglalkoztatónál ismét azt állapítja meg a hatóság, hogy engedély nélkül került sor a harmadik országbeli munkavállaló foglalkoztatására –, úgy a hivatkozott összeg a duplájára növekszik foglalkoztatottanként. A bírság összege minden olyan esetben nő, amikor a minimálbér összege változik. Eltérő szabályok alkalmazandók, amennyiben a magyarországi foglalkoztató természetes személy vagy őstermelő, és más szabályok irányadók abban az esetben is, amikor a magyarországi munkavégzés teljesítésére határon átnyúló szolgáltatás keretében kerül sor.

Az év elején változtak a munkavédelmi oktatásra és a tűzvédelmi oktatásra vonatkozó szabályok is, illetve idén szeptembertől egyes munkakörök esetén nem lesz kötelező a munkaalkalmassági vizsgálat. Ezen változások mellé érkezett egy új szabályozás, amely viszont szigorúbb bírság következményeket állapít meg a foglalkoztatók terhére, amennyiben a munkabiztonsági szabályokat nem tartják be.

Munkavédelem

A munkavédelmi bírság mértékét a 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet határozza meg, ezt módosítja 2024. március 1-jétől a 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet. A Kormányrendelet – többek között – módosítja a munkavédelmi bírságok alapösszegét és felső határát. A bírság alapösszege súlyosan veszélyeztetett alkalmazottanként jelenleg 50 000 forint, és a bírság legfeljebb 10 000 000 forint lehet. Márciustól azonban a munkavédelmi bírság alapösszege 100 000 forinttól 100 000 000 forintig terjedhet. Eltérő szabályok irányadók a kis- és középvállalkozásokra, ahol a bírság maximuma 25 000 000 forint, illetve 50 000 000 forint lehet.

Az új szabályozás a bírság mértékének meghatározásánál több esetben magasabb szorzókat alkalmaz, mint a korábbi normák. Például munkabaleset vagy egészségkárosodás esetén háromszorosára, súlyos munkabaleset esetén tízszeresére, halálos munkabalesetnél húszszorosára emelkedik a bírságtétel.

A bírságok kiszámításánál a munkavédelmi hatóság figyelembe vehet bizonyos enyhítő és súlyosbító körülményeket is, amelyeket azonban az új szabályozás lényegesen szigorúbban határoz meg.

Bővül a munkavédelmi hatóság tanácsadó és tájékoztató tevékenysége. Így a munkavédelmi hatóság egyes szakkérdések vonatkozásában – egyedi megkeresések alapján – állásfoglalást fog kiadni, azonban a jogszabály azt is rögzíti, hogy a hatóság tájékoztatása konkrét műszaki megoldást, tervet és munkabiztonsági vagy munkaegészségügyi szaktevékenység ellátásával vagy szakértői tevékenységgel kapcsolatos konkrét végrehajtási, megoldási javaslatot nem foglalhat magában.

Új szabályok lesznek irányadók a munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult személyek önkéntes, országos nyilvántartására is, amelyet a munkavédelmi hatóság fog vezetni.

Változnak továbbá a munkabiztonsági szakemberek önkéntes éves továbbképzésének feltételei, amelyeket a felnőttképzésről szóló törvénynek megfelelően lehet személyesen, távoktatásban vagy zárt rendszerű e-learning formájában megszervezni.

Forrás: Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 11. 07., 09:07
Növekszik a januárban hatályba lépett új ESG szabályozás után érdeklődők száma a kötelezetti körön túl, a kis- és középvállalkozások között is, de az ismeretek elmélyítése és megfelelő gyakorlati alkalmazása még időt igényel – derül ki a Billingo által, saját felhasználói körében végzett friss kutatásából, amelynek középpontjában az ESG-szempontok ismertsége, alkalmazása áll.
2024-11-08 22:08:00
Az idősebb generációk, ahogy haladunk felfelé a korban, egyre nagyobb ellenállást mutatnak a teljesen átlátható bérek gyakorlatával szemben – derül ki a PWC felméréséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 11. 06., 09:35
epizód: 2024 / 21   |   hossz: 28:39
Az I. Nyílt Magyar Sommelier Bajnokság „Best Young Sommelier” kategóriájának idei győztese, Novák Dávid örömmel kampányol a borfogyasztás mint kulináris élmény mellett, hiszen egy jól kiválasztott ital új dimenzióval gazdagítja az étkezést. Az ízek és aromák összjátékának ismeretéhez hatalmas elméleti tudás kell, de az igazi kihívás az, hogy ráérezzen a vendég személyes preferenciáira. A VIRTU Restaurant sommelier-je cukrász múltjából és külföldi tapasztalataiból merítve vált profivá, pedig még csak a húszas éveit tapossa. Ebben az epizódban e különleges szakma szépségeiről és a borfogyasztás szertartásáról is mesél.
Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS