A legfontosabb tudnivalókat dr. Szűcs László és dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédei foglalták össze.
Kapcsolódva a harmadik országbeli munkavállalók magyarországi munkavégzésére vonatkozó új szabályrendszerhez, napvilágot látott a 24/2024 (II. 14) Korm.rendelet, amely több rendelkezésében módosította a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendeletet. Ez utóbbi Kormányrendelet 16. §-a lehetővé teszi, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság megtiltsa a további foglalkoztatást, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek, emellett ilyen esetekben bírság szabható ki, illetve tételesen meghatározott bírságot kell kiszabni. A bírság mértéke 2024. március 1-jétől, az idegenrendészeti szabályok „élesedésének napjától”, jelentős mértékben emelkedik.
A mérlegelésen alapuló munkaügyi bírság legkisebb összege eddig 30 000 forint volt, ez az összeg március 1-jétől 150 000 forintra emelkedik. A bírság felső határa jelenleg jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén egységesen 10 000 000 forint, márciustól azonban 20 000 000 forint lehet, ha az eljárás alá vont foglalkoztató a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti középvállalkozás, vagy akár 25 000 000 forint, ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor foglalkoztatottak száma a 249 főt meghaladja.
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a jogszabályban meghatározott esetekben tételes összegű bírságot köteles alkalmazni. Ide tartozik az az esetkör, ha a foglalkoztató harmadik országbeli állampolgárt munkavégzésre jogosító engedély nélkül foglalkoztat. A tételes bírság alkalmazásának esetkörei bővültek a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatására vonatkozó új szabályrendszerre tekintettel. Amennyiben a foglalkoztató engedély nélkül foglalkoztat harmadik országbeli munkavállalót, úgy a kötelezően alkalmazandó bírság mértéke a minimálbér tízszerese – azaz kettőmillió-hatszázhatvannyolcezer forint – foglalkoztatottanként. Ha az engedély nélküli foglalkoztatásra ismételten kerül sor – azaz azonos foglalkoztatónál ismét azt állapítja meg a hatóság, hogy engedély nélkül került sor a harmadik országbeli munkavállaló foglalkoztatására –, úgy a hivatkozott összeg a duplájára növekszik foglalkoztatottanként. A bírság összege minden olyan esetben nő, amikor a minimálbér összege változik. Eltérő szabályok alkalmazandók, amennyiben a magyarországi foglalkoztató természetes személy vagy őstermelő, és más szabályok irányadók abban az esetben is, amikor a magyarországi munkavégzés teljesítésére határon átnyúló szolgáltatás keretében kerül sor.
Az év elején változtak a munkavédelmi oktatásra és a tűzvédelmi oktatásra vonatkozó szabályok is, illetve idén szeptembertől egyes munkakörök esetén nem lesz kötelező a munkaalkalmassági vizsgálat. Ezen változások mellé érkezett egy új szabályozás, amely viszont szigorúbb bírság következményeket állapít meg a foglalkoztatók terhére, amennyiben a munkabiztonsági szabályokat nem tartják be.
A munkavédelmi bírság mértékét a 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet határozza meg, ezt módosítja 2024. március 1-jétől a 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet. A Kormányrendelet – többek között – módosítja a munkavédelmi bírságok alapösszegét és felső határát. A bírság alapösszege súlyosan veszélyeztetett alkalmazottanként jelenleg 50 000 forint, és a bírság legfeljebb 10 000 000 forint lehet. Márciustól azonban a munkavédelmi bírság alapösszege 100 000 forinttól 100 000 000 forintig terjedhet. Eltérő szabályok irányadók a kis- és középvállalkozásokra, ahol a bírság maximuma 25 000 000 forint, illetve 50 000 000 forint lehet.
Az új szabályozás a bírság mértékének meghatározásánál több esetben magasabb szorzókat alkalmaz, mint a korábbi normák. Például munkabaleset vagy egészségkárosodás esetén háromszorosára, súlyos munkabaleset esetén tízszeresére, halálos munkabalesetnél húszszorosára emelkedik a bírságtétel.
A bírságok kiszámításánál a munkavédelmi hatóság figyelembe vehet bizonyos enyhítő és súlyosbító körülményeket is, amelyeket azonban az új szabályozás lényegesen szigorúbban határoz meg.
Bővül a munkavédelmi hatóság tanácsadó és tájékoztató tevékenysége. Így a munkavédelmi hatóság egyes szakkérdések vonatkozásában – egyedi megkeresések alapján – állásfoglalást fog kiadni, azonban a jogszabály azt is rögzíti, hogy a hatóság tájékoztatása konkrét műszaki megoldást, tervet és munkabiztonsági vagy munkaegészségügyi szaktevékenység ellátásával vagy szakértői tevékenységgel kapcsolatos konkrét végrehajtási, megoldási javaslatot nem foglalhat magában.
Új szabályok lesznek irányadók a munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult személyek önkéntes, országos nyilvántartására is, amelyet a munkavédelmi hatóság fog vezetni.
Változnak továbbá a munkabiztonsági szakemberek önkéntes éves továbbképzésének feltételei, amelyeket a felnőttképzésről szóló törvénynek megfelelően lehet személyesen, távoktatásban vagy zárt rendszerű e-learning formájában megszervezni.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.