Új áfakulcs a magyar jogrendszerben

2023. 11. 14., 10:40

Magyarország is élni kíván a „szuperkedvezményes” áfamérték jogszabályba történő integrálásával, és egy új áfakulcsot, a nulla százalékos áfamértéket vezeti be 2024. január 1-től a napilapokra.

Az Európai Unió Tanácsa 2022. április 5-én a tette közzé 2022/542. irányelvét a 2006/112/EK (a továbbiakban „Héa-irányelv”) és az (EU) 2020/285 irányelvnek a hozzáadottértékadó-mértékek tekintetében történő módosításáról (a továbbiakban „Irányelv”), amely különböző speciális szabályokat tartalmaz az ingatlanokkal, online jelenléttel, műalkotásokkal, valamint a tagállamok által alkalmazható héa-kulcsokkal kapcsolatban – emlékeztetnek friss bejegyzésükben a PwC Magyarország szakértői.

Az Irányelv nem titkolt célja a héa-rendszerek európai uniós és tagállami szinten történő modernizációja, a tagállamoknak nagyobb jogszabályalkotói rugalmasság biztosítása, továbbá olyan prioritások előtérbe helyezése, mint az egyenlő bánásmód alapelv érvényesülése és a tagállami héa-rendszerek harmonizációjának elősegítése. 

Az Irányelv alapjaiban megváltoztatja a kedvezményes héa-kulcsok alkalmazhatóságát tagállami szinten, és lehetőséget biztosít – bizonyos feltételek fennállása esetén – az úgynevezett „szuperkedvezményes” héa-mértékek bevezetésére, tagállami szinten történő jogszabályba ültetésére. Az Irányelv kimondja, hogy a tagállamoknak joga van egy öt százaléknál alacsonyabb, valamint egy nulla százalékos héa-mértéknek a bevezetésére bizonyos termékek esetében. Az érintett javak listáját a Héa-irányelv harmadik számú melléklete tartalmazza, és köztük olyan termékek szerepelnek, melyek elsősorban az alapvető szükségleti cikkek kategóriába sorolhatók (például élelmiszerek, gyógyszerek).

A fentiekre tekintettel – valamint az Irányelvvel és Héa-irányelvvel összhangban – Magyarország is élni kíván a „szuperkedvezményes” áfamérték magyar jogszabályba történő integrálásával, és egy új áfakulcsot, vagyis a nulla százalékos áfamértéket vezetik be 2024. január 1-től a napilapokra.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény ezirányú módosítása mögött meghúzódó indok világos és érthető. A demokratikus közélet elengedhetetlen eleme a friss és sokszínű információhoz történő hozzáférés a társadalom minden rétege számára és ezt kívánja elősegíteni a referált törvény módosítása. A jogszabály módosítása és annak célja nyilvánvaló és támogatandó. Ugyanakkor a napilapok kereskedelmében résztvevő – akár végső fogyasztók, akár az ellátási láncon belül B2B relációban értékesítő – adózók mindennapi működésével összefüggésben a változás sok bizonytalanságot vetett fel, ezekkel kapcsolatban a PwC Magyarország Kft. szakértői megfogalmazták álláspontjukat és felhívták a figyelmet azokra a részletekre, melyek ismerete és követése kulcskérdés lehet az említett adózók jogszabályokkal összhangban történő átállására. 

Czöndör Szabolcs, a PwC Magyarország Közvetett adók csoportjának menedzsere, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal volt főosztályvezetője az online pénztárgép használatára kötelezett adóalanyok mindennapi működésében történt változást emeli ki a napilapokkal kereskedő adóalanyok esetében:

„A nyugta kiállítás rendszere nemigen változik. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos tájékoztatója alapján a napilapok értékesítésekor az „E” jelű áfagyűjtőt kell alkalmazni az adóalanyoknak, hogy a jogkövetés érvényesüljön. Tekintettel arra, hogy az áfagyűjtők alkalmazása és kezelése minden pénztárgép esetében kötelező funkció, így az „E” áfagyűjtő használatához az adóalanyoknak a pénztárgép szoftverét nem szükséges fejleszteni.”

Farkas Gábor, a PwC Magyarország, valamint a PwC közép-kelet-európai régió indirekt adók csoportjának vezetője hangsúlyozta: „A valós-idejű számlaadat-szolgáltatás keretében az adóhatósággal közölt xml fájl struktúrája nem változik, az adóhivatali rendszer a jogszabály hatályba lépésétől feldolgozza a 0 százalékos áfakulcsot is. Az Áfa törvény értelmezésében vett napilapokkal kereskedő adóalanyoknak viszont fel kell készíteniük vállalatirányítási rendszereiket a 2024. január 1-én hatályba lépő változásokra és új adókódokat szükséges integrálniuk.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-05-16 16:25:00
Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
2025-05-15 17:05:00
A tartósan élénk kereslet miatt az eladók kerültek helyzetbe a lakáspiacon, és egyre kisebb árengedményre hajlandóak az ingatlan értékesítésekor. Az Otthon Centrum első negyedéves összegzése szerint a panelek árából engedik a legkevesebbet a tulajdonosok.

  Rovathírek: HIPA

Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS