Új áfakulcs a magyar jogrendszerben

Az Európai Unió Tanácsa 2022. április 5-én a tette közzé 2022/542. irányelvét a 2006/112/EK (a továbbiakban „Héa-irányelv”) és az (EU) 2020/285 irányelvnek a hozzáadottértékadó-mértékek tekintetében történő módosításáról (a továbbiakban „Irányelv”), amely különböző speciális szabályokat tartalmaz az ingatlanokkal, online jelenléttel, műalkotásokkal, valamint a tagállamok által alkalmazható héa-kulcsokkal kapcsolatban – emlékeztetnek friss bejegyzésükben a PwC Magyarország szakértői.

Az Irányelv nem titkolt célja a héa-rendszerek európai uniós és tagállami szinten történő modernizációja, a tagállamoknak nagyobb jogszabályalkotói rugalmasság biztosítása, továbbá olyan prioritások előtérbe helyezése, mint az egyenlő bánásmód alapelv érvényesülése és a tagállami héa-rendszerek harmonizációjának elősegítése. 

Az Irányelv alapjaiban megváltoztatja a kedvezményes héa-kulcsok alkalmazhatóságát tagállami szinten, és lehetőséget biztosít – bizonyos feltételek fennállása esetén – az úgynevezett „szuperkedvezményes” héa-mértékek bevezetésére, tagállami szinten történő jogszabályba ültetésére. Az Irányelv kimondja, hogy a tagállamoknak joga van egy öt százaléknál alacsonyabb, valamint egy nulla százalékos héa-mértéknek a bevezetésére bizonyos termékek esetében. Az érintett javak listáját a Héa-irányelv harmadik számú melléklete tartalmazza, és köztük olyan termékek szerepelnek, melyek elsősorban az alapvető szükségleti cikkek kategóriába sorolhatók (például élelmiszerek, gyógyszerek).

A fentiekre tekintettel – valamint az Irányelvvel és Héa-irányelvvel összhangban – Magyarország is élni kíván a „szuperkedvezményes” áfamérték magyar jogszabályba történő integrálásával, és egy új áfakulcsot, vagyis a nulla százalékos áfamértéket vezetik be 2024. január 1-től a napilapokra.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény ezirányú módosítása mögött meghúzódó indok világos és érthető. A demokratikus közélet elengedhetetlen eleme a friss és sokszínű információhoz történő hozzáférés a társadalom minden rétege számára és ezt kívánja elősegíteni a referált törvény módosítása. A jogszabály módosítása és annak célja nyilvánvaló és támogatandó. Ugyanakkor a napilapok kereskedelmében résztvevő – akár végső fogyasztók, akár az ellátási láncon belül B2B relációban értékesítő – adózók mindennapi működésével összefüggésben a változás sok bizonytalanságot vetett fel, ezekkel kapcsolatban a PwC Magyarország Kft. szakértői megfogalmazták álláspontjukat és felhívták a figyelmet azokra a részletekre, melyek ismerete és követése kulcskérdés lehet az említett adózók jogszabályokkal összhangban történő átállására. 

Czöndör Szabolcs, a PwC Magyarország Közvetett adók csoportjának menedzsere, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal volt főosztályvezetője az online pénztárgép használatára kötelezett adóalanyok mindennapi működésében történt változást emeli ki a napilapokkal kereskedő adóalanyok esetében:

„A nyugta kiállítás rendszere nemigen változik. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos tájékoztatója alapján a napilapok értékesítésekor az „E” jelű áfagyűjtőt kell alkalmazni az adóalanyoknak, hogy a jogkövetés érvényesüljön. Tekintettel arra, hogy az áfagyűjtők alkalmazása és kezelése minden pénztárgép esetében kötelező funkció, így az „E” áfagyűjtő használatához az adóalanyoknak a pénztárgép szoftverét nem szükséges fejleszteni.”

Farkas Gábor, a PwC Magyarország, valamint a PwC közép-kelet-európai régió indirekt adók csoportjának vezetője hangsúlyozta: „A valós-idejű számlaadat-szolgáltatás keretében az adóhatósággal közölt xml fájl struktúrája nem változik, az adóhivatali rendszer a jogszabály hatályba lépésétől feldolgozza a 0 százalékos áfakulcsot is. Az Áfa törvény értelmezésében vett napilapokkal kereskedő adóalanyoknak viszont fel kell készíteniük vállalatirányítási rendszereiket a 2024. január 1-én hatályba lépő változásokra és új adókódokat szükséges integrálniuk.”