Új áfakulcs a magyar jogrendszerben

2023. 11. 14., 10:40

Magyarország is élni kíván a „szuperkedvezményes” áfamérték jogszabályba történő integrálásával, és egy új áfakulcsot, a nulla százalékos áfamértéket vezeti be 2024. január 1-től a napilapokra.

Az Európai Unió Tanácsa 2022. április 5-én a tette közzé 2022/542. irányelvét a 2006/112/EK (a továbbiakban „Héa-irányelv”) és az (EU) 2020/285 irányelvnek a hozzáadottértékadó-mértékek tekintetében történő módosításáról (a továbbiakban „Irányelv”), amely különböző speciális szabályokat tartalmaz az ingatlanokkal, online jelenléttel, műalkotásokkal, valamint a tagállamok által alkalmazható héa-kulcsokkal kapcsolatban – emlékeztetnek friss bejegyzésükben a PwC Magyarország szakértői.

Az Irányelv nem titkolt célja a héa-rendszerek európai uniós és tagállami szinten történő modernizációja, a tagállamoknak nagyobb jogszabályalkotói rugalmasság biztosítása, továbbá olyan prioritások előtérbe helyezése, mint az egyenlő bánásmód alapelv érvényesülése és a tagállami héa-rendszerek harmonizációjának elősegítése. 

Az Irányelv alapjaiban megváltoztatja a kedvezményes héa-kulcsok alkalmazhatóságát tagállami szinten, és lehetőséget biztosít – bizonyos feltételek fennállása esetén – az úgynevezett „szuperkedvezményes” héa-mértékek bevezetésére, tagállami szinten történő jogszabályba ültetésére. Az Irányelv kimondja, hogy a tagállamoknak joga van egy öt százaléknál alacsonyabb, valamint egy nulla százalékos héa-mértéknek a bevezetésére bizonyos termékek esetében. Az érintett javak listáját a Héa-irányelv harmadik számú melléklete tartalmazza, és köztük olyan termékek szerepelnek, melyek elsősorban az alapvető szükségleti cikkek kategóriába sorolhatók (például élelmiszerek, gyógyszerek).

A fentiekre tekintettel – valamint az Irányelvvel és Héa-irányelvvel összhangban – Magyarország is élni kíván a „szuperkedvezményes” áfamérték magyar jogszabályba történő integrálásával, és egy új áfakulcsot, vagyis a nulla százalékos áfamértéket vezetik be 2024. január 1-től a napilapokra.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény ezirányú módosítása mögött meghúzódó indok világos és érthető. A demokratikus közélet elengedhetetlen eleme a friss és sokszínű információhoz történő hozzáférés a társadalom minden rétege számára és ezt kívánja elősegíteni a referált törvény módosítása. A jogszabály módosítása és annak célja nyilvánvaló és támogatandó. Ugyanakkor a napilapok kereskedelmében résztvevő – akár végső fogyasztók, akár az ellátási láncon belül B2B relációban értékesítő – adózók mindennapi működésével összefüggésben a változás sok bizonytalanságot vetett fel, ezekkel kapcsolatban a PwC Magyarország Kft. szakértői megfogalmazták álláspontjukat és felhívták a figyelmet azokra a részletekre, melyek ismerete és követése kulcskérdés lehet az említett adózók jogszabályokkal összhangban történő átállására. 

Czöndör Szabolcs, a PwC Magyarország Közvetett adók csoportjának menedzsere, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal volt főosztályvezetője az online pénztárgép használatára kötelezett adóalanyok mindennapi működésében történt változást emeli ki a napilapokkal kereskedő adóalanyok esetében:

„A nyugta kiállítás rendszere nemigen változik. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos tájékoztatója alapján a napilapok értékesítésekor az „E” jelű áfagyűjtőt kell alkalmazni az adóalanyoknak, hogy a jogkövetés érvényesüljön. Tekintettel arra, hogy az áfagyűjtők alkalmazása és kezelése minden pénztárgép esetében kötelező funkció, így az „E” áfagyűjtő használatához az adóalanyoknak a pénztárgép szoftverét nem szükséges fejleszteni.”

Farkas Gábor, a PwC Magyarország, valamint a PwC közép-kelet-európai régió indirekt adók csoportjának vezetője hangsúlyozta: „A valós-idejű számlaadat-szolgáltatás keretében az adóhatósággal közölt xml fájl struktúrája nem változik, az adóhivatali rendszer a jogszabály hatályba lépésétől feldolgozza a 0 százalékos áfakulcsot is. Az Áfa törvény értelmezésében vett napilapokkal kereskedő adóalanyoknak viszont fel kell készíteniük vállalatirányítási rendszereiket a 2024. január 1-én hatályba lépő változásokra és új adókódokat szükséges integrálniuk.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS