Az Országgyűlés által jelenleg tárgyalt GDPR salátatörvény a Munka Törvénykönyve módosításán keresztül a munkáltatók számára is lehetővé teheti, hogy bizonyos munkakörök betöltéséhez erkölcsi bizonyítvány bemutatását írja elő – mutat rá a BDO Legal Jókay & Társai Ügyvédi Iroda.
A 2018-ban hatályba lépett uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) kapcsán az volt a szakemberek álláspontja, hogy erkölcsi bizonyítványt a munkáltatók kizárólag törvényi felhatalmazás esetén kérhettek a munkavállalóiktól. Ilyen eset volt, ha egy munkakörben vagy egy jogviszony estén törvényi alkalmazási feltételnek minősült a büntetlen előélet (például közalkalmazotti státusz), illetve jogszabály minősített egyes bűncselekményeket kizáró oknak (például a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltató esetén).
Egy 2016-os tájékoztatójában még az adatvédelmi hatóság (NAIH) is úgy érvelt, hogy erkölcsi bizonyítványt a munkáltató csak a jogszabályi kizáró vagy korlátozó feltételek betartásának ellenőrzéséhez kérhet. Ehhez képest a hatóság egy 2019. januári véleményében már úgy foglalt állást, hogy a munkáltatók a jogszabályi eseteken kívül akkor is kérhetnek erkölcsi bizonyítványt, ha egy többlépcsős érdekmérlegelési teszttel igazolják ennek szükségét.
A várhatóan heteken belül elfogadásra kerülő törvényjavaslat szerint a jogszabályok mellett a munkáltató maga is meghatározhat majd bizonyos foglalkozást kizáró vagy korlátozó feltételeket, amelyekhez bekérheti az erkölcsi bizonyítványt.
Ilyen feltételeket ugyanakkor a jövőben is csak a következő érdekek sérelmének veszélye esetén lehet majd megállapítani: a munkáltató jelentős vagyoni érdeke, törvény által védett titok, illetve egyéb, konkrétan meghatározott, törvény által védett érdekek (lőfegyver, robbanóanyag, veszélyes vegyi, biológiai vagy nukleáris anyagok őrzése).
Fontos követelmény lesz, hogy a foglalkoztatást kizáró vagy korlátozó feltételeket a munkáltatónak előzetesen írásban kell meghatároznia – praktikusan írásbeli utasítás vagy belső szabályzat formájában. Emellett, ha a munkáltató a saját jelentős vagyoni érdekére kíván majd hivatkozni, akkor minden bizonnyal továbbra is kellően megalapozott és részletes érdekmérlegelési tesztet kell majd elvégeznie a kizáró vagy korlátozó feltételek alkalmazását megelőzően. Fontos alapelv marad, hogy az erkölcsi bizonyítvány továbbra is csak bemutatásra kérhető el, azt eltárolni, lefénymásolni, beszkennelni továbbra is tilos lesz. E szabályok megkerülésére a munkavállalók írásos hozzájárulása sem ad lehetőséget.
„Fentiek miatt, bár jogosultak köre vélhetően bővül, a GDPR salátatörvény elfogadását követően sem kell arra számítani, hogy általános gyakorlat lesz a munkáltatók részéről a hatósági erkölcsi bizonyítványok automatikus bekérése” – jelzi előre dr. Simon Emese Júlia, a BDO Legal adatvédelmi szakértője.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.