Több munkáltató kérhet majd erkölcsi bizonyítványt?

2019. 03. 28., 13:16

Az Országgyűlés által jelenleg tárgyalt GDPR salátatörvény a Munka Törvénykönyve módosításán keresztül a munkáltatók számára is lehetővé teheti, hogy bizonyos munkakörök betöltéséhez erkölcsi bizonyítvány bemutatását írja elő – mutat rá a BDO Legal Jókay & Társai Ügyvédi Iroda.

A 2018-ban hatályba lépett uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) kapcsán az volt a szakemberek álláspontja, hogy erkölcsi bizonyítványt a munkáltatók kizárólag törvényi felhatalmazás esetén kérhettek a munkavállalóiktól. Ilyen eset volt, ha egy munkakörben vagy egy jogviszony estén törvényi alkalmazási feltételnek minősült a büntetlen előélet (például közalkalmazotti státusz), illetve jogszabály minősített egyes bűncselekményeket kizáró oknak (például a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltató esetén).

Egy 2016-os tájékoztatójában még az adatvédelmi hatóság (NAIH) is úgy érvelt, hogy erkölcsi bizonyítványt a munkáltató csak a jogszabályi kizáró vagy korlátozó feltételek betartásának ellenőrzéséhez kérhet. Ehhez képest a hatóság egy 2019. januári véleményében már úgy foglalt állást, hogy a munkáltatók a jogszabályi eseteken kívül akkor is kérhetnek erkölcsi bizonyítványt, ha egy többlépcsős érdekmérlegelési teszttel igazolják ennek szükségét.

A várhatóan heteken belül elfogadásra kerülő törvényjavaslat szerint a jogszabályok mellett a munkáltató maga is meghatározhat majd bizonyos foglalkozást kizáró vagy korlátozó feltételeket, amelyekhez bekérheti az erkölcsi bizonyítványt.

Ilyen feltételeket ugyanakkor a jövőben is csak a következő érdekek sérelmének veszélye esetén lehet majd megállapítani: a munkáltató jelentős vagyoni érdeke, törvény által védett titok, illetve egyéb, konkrétan meghatározott, törvény által védett érdekek (lőfegyver, robbanóanyag, veszélyes vegyi, biológiai vagy nukleáris anyagok őrzése).

Fontos követelmény lesz, hogy a foglalkoztatást kizáró vagy korlátozó feltételeket a munkáltatónak előzetesen írásban kell meghatároznia – praktikusan írásbeli utasítás vagy belső szabályzat formájában. Emellett, ha a munkáltató a saját jelentős vagyoni érdekére kíván majd hivatkozni, akkor minden bizonnyal továbbra is kellően megalapozott és részletes érdekmérlegelési tesztet kell majd elvégeznie a kizáró vagy korlátozó feltételek alkalmazását megelőzően. Fontos alapelv marad, hogy az erkölcsi bizonyítvány továbbra is csak bemutatásra kérhető el, azt eltárolni, lefénymásolni, beszkennelni továbbra is tilos lesz. E szabályok megkerülésére a munkavállalók írásos hozzájárulása sem ad lehetőséget.

„Fentiek miatt, bár jogosultak köre vélhetően bővül, a GDPR salátatörvény elfogadását követően sem kell arra számítani, hogy általános gyakorlat lesz a munkáltatók részéről a hatósági erkölcsi bizonyítványok automatikus bekérése” – jelzi előre dr. Simon Emese Júlia, a BDO Legal adatvédelmi szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS