Több ezer magyar céget érinthet egy német törvénymódosítás

2019. 01. 17., 18:32

Több ezer magyar céget érinthet az új, csomagolásokról szóló törvény bevezetése Németországban – hívja fel a figyelmet a Mazars szakértője. A Németországba exportáló cégeknek 2019. január 1-től regisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettségük is van a helyi központi hatóság felé. Ha ezt elmulasztják, akkor jobb esetben a továbbiakban nem végezhetnek kereskedelmi tevékenységet az országban, rosszabb esetben pedig akár 200 ezer eurós bírságot is kaphatnak.

Több ezer magyar céget érinthet a német Csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló törvény (VerpackG) bevezetése Németországban – áll a Mazars új elemzésében. A törvény 2019. január 1-jén már hatályba is lépett, és a hasonló nevű és tartalmú rendeletet (a VerpackV-t) váltotta fel. Az új szabályozás további szigorításokat tartalmaz, amikkel minden olyan magyar cégnek számolnia kell, amelyNémetországban értékesíti áruit.

„A KSH 2017-es adatai alapján ez több ezer céget jelenthet. A hazánkban forgalmazással foglalkozó 92 ezer vállalkozás 40 százaléka exporttevékenységet is végez valamilyen formában. Németország az egyik legjelentősebb külkereskedelmi partnerünk: magyar export 25-27 százaléka, mintegy 27 milliárd eurónyi termék kerül a német piacra. Épp ezért a kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások jelentős részét érintheti az új szabályozás” – emelte ki H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

A szigorítás minden gyártót, forgalmazót, értékesítőt és kereskedőt érint, ha német piacra értékesít csomagolt terméket. A törvény vonatkozik a papírból, üvegből, fémből, műanyagból és természetes anyagokból készült csomagolóanyagokra, valamint a csomagolási tartozékokra is. A szabályozás ráadásul a másodlagos csomagolásokra (azaz a szállításhoz használtakra) is kiterjed.

„Az érintetteknek két nagyon fontos feladatuk lesz az új szabályozás értemében. Az átláthatóság biztosítása érdekében a cégeknek regisztrálniuk kell egy központi hatóságnál, a Zentrale Stellénél. Nem számít, hogy milyen mennyiségről van szó, ha egy cég első forgalomba hozó Németországban, akkor automatikusan regisztrálnia kell. Emellett adatszolgáltatási kötelezettsége is van az érintetteknek” – mondta az adóigazgató.

Az adatszolgáltatási kötelezettség a korábbi engedélyeztetési kötelezettség mellett került bele a szabályozásba. Eddig ugyanis a csomagolóanyagokat csak engedélyeztetni kellett valamelyik hitelesített csomagolási rendszerben, ám január 1-től a Zentral Stelle felé már adatszolgáltatási kötelezettsége is lesz az értékesítőnek.

„A szabályok megszegése komoly büntetést von maga után. A regisztrációt elmulasztó cégek például nem végezhetnek kereskedelmi tevékenységet Németországban. Ha mégis értékesítik termékeiket az országban, úgy akár 200 ezer eurós bírságra is számíthatnak” – mondta H. Nagy Dániel.

Fontos része az új törvénynek, hogy a regisztrációt csakis az érintett cégek végezhetik, azzal mást nem bízhatnak meg. Mivel a törvény már hatályba is lépett, így a Németországba szállító cégeknek érdemes különösen odafigyelni az új szabályozással járó adminisztrációra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 09., 18:20
Kiválóan teljesített a Széchenyi Kártya Program 2025 első félévében, a programban részt vevő bankok 8555 beruházási célú hiteligényt fogadtak be 264,7 milliárd forint összegben – számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2025-07-10 18:25:00
Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbit azonban így is meghaladta 1,1 százalékkal a szolgáltatások volumene az Európai Unióban 2025 áprilisában – tájékoztatott az Eurostat.
2025-07-10 17:10:00
2025. júniusban nemcsak az elektromos és hibrid hajtásláncú használt autók iránt nőtt dinamikusan az érdeklődés, de a korábban csak stagnáló hagyományos (benzin, dízel) hajtású autók is újra szárnyra kaptak – derül ki a Használtautó.hu adataiból.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS