Több ezer magyar céget érinthet egy német törvénymódosítás

2019. 01. 17., 18:32

Több ezer magyar céget érinthet az új, csomagolásokról szóló törvény bevezetése Németországban – hívja fel a figyelmet a Mazars szakértője. A Németországba exportáló cégeknek 2019. január 1-től regisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettségük is van a helyi központi hatóság felé. Ha ezt elmulasztják, akkor jobb esetben a továbbiakban nem végezhetnek kereskedelmi tevékenységet az országban, rosszabb esetben pedig akár 200 ezer eurós bírságot is kaphatnak.

Több ezer magyar céget érinthet a német Csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló törvény (VerpackG) bevezetése Németországban – áll a Mazars új elemzésében. A törvény 2019. január 1-jén már hatályba is lépett, és a hasonló nevű és tartalmú rendeletet (a VerpackV-t) váltotta fel. Az új szabályozás további szigorításokat tartalmaz, amikkel minden olyan magyar cégnek számolnia kell, amelyNémetországban értékesíti áruit.

„A KSH 2017-es adatai alapján ez több ezer céget jelenthet. A hazánkban forgalmazással foglalkozó 92 ezer vállalkozás 40 százaléka exporttevékenységet is végez valamilyen formában. Németország az egyik legjelentősebb külkereskedelmi partnerünk: magyar export 25-27 százaléka, mintegy 27 milliárd eurónyi termék kerül a német piacra. Épp ezért a kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások jelentős részét érintheti az új szabályozás” – emelte ki H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

A szigorítás minden gyártót, forgalmazót, értékesítőt és kereskedőt érint, ha német piacra értékesít csomagolt terméket. A törvény vonatkozik a papírból, üvegből, fémből, műanyagból és természetes anyagokból készült csomagolóanyagokra, valamint a csomagolási tartozékokra is. A szabályozás ráadásul a másodlagos csomagolásokra (azaz a szállításhoz használtakra) is kiterjed.

„Az érintetteknek két nagyon fontos feladatuk lesz az új szabályozás értemében. Az átláthatóság biztosítása érdekében a cégeknek regisztrálniuk kell egy központi hatóságnál, a Zentrale Stellénél. Nem számít, hogy milyen mennyiségről van szó, ha egy cég első forgalomba hozó Németországban, akkor automatikusan regisztrálnia kell. Emellett adatszolgáltatási kötelezettsége is van az érintetteknek” – mondta az adóigazgató.

Az adatszolgáltatási kötelezettség a korábbi engedélyeztetési kötelezettség mellett került bele a szabályozásba. Eddig ugyanis a csomagolóanyagokat csak engedélyeztetni kellett valamelyik hitelesített csomagolási rendszerben, ám január 1-től a Zentral Stelle felé már adatszolgáltatási kötelezettsége is lesz az értékesítőnek.

„A szabályok megszegése komoly büntetést von maga után. A regisztrációt elmulasztó cégek például nem végezhetnek kereskedelmi tevékenységet Németországban. Ha mégis értékesítik termékeiket az országban, úgy akár 200 ezer eurós bírságra is számíthatnak” – mondta H. Nagy Dániel.

Fontos része az új törvénynek, hogy a regisztrációt csakis az érintett cégek végezhetik, azzal mást nem bízhatnak meg. Mivel a törvény már hatályba is lépett, így a Németországba szállító cégeknek érdemes különösen odafigyelni az új szabályozással járó adminisztrációra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 09. 15., 09:25
A korlátolt felelősségű társaság tagjának a cégben egy vagy több üzletrésze lehet. Bizonyos esetekben a társaság az üzletrész bevonásáról dönthet. A legfontosabb tudnvalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS