Több ezer magyar céget érinthet az új, csomagolásokról szóló törvény bevezetése Németországban – hívja fel a figyelmet a Mazars szakértője. A Németországba exportáló cégeknek 2019. január 1-től regisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettségük is van a helyi központi hatóság felé. Ha ezt elmulasztják, akkor jobb esetben a továbbiakban nem végezhetnek kereskedelmi tevékenységet az országban, rosszabb esetben pedig akár 200 ezer eurós bírságot is kaphatnak.
Több ezer magyar céget érinthet a német Csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló törvény (VerpackG) bevezetése Németországban – áll a Mazars új elemzésében. A törvény 2019. január 1-jén már hatályba is lépett, és a hasonló nevű és tartalmú rendeletet (a VerpackV-t) váltotta fel. Az új szabályozás további szigorításokat tartalmaz, amikkel minden olyan magyar cégnek számolnia kell, amelyNémetországban értékesíti áruit.
„A KSH 2017-es adatai alapján ez több ezer céget jelenthet. A hazánkban forgalmazással foglalkozó 92 ezer vállalkozás 40 százaléka exporttevékenységet is végez valamilyen formában. Németország az egyik legjelentősebb külkereskedelmi partnerünk: magyar export 25-27 százaléka, mintegy 27 milliárd eurónyi termék kerül a német piacra. Épp ezért a kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások jelentős részét érintheti az új szabályozás” – emelte ki H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.
A szigorítás minden gyártót, forgalmazót, értékesítőt és kereskedőt érint, ha német piacra értékesít csomagolt terméket. A törvény vonatkozik a papírból, üvegből, fémből, műanyagból és természetes anyagokból készült csomagolóanyagokra, valamint a csomagolási tartozékokra is. A szabályozás ráadásul a másodlagos csomagolásokra (azaz a szállításhoz használtakra) is kiterjed.
„Az érintetteknek két nagyon fontos feladatuk lesz az új szabályozás értemében. Az átláthatóság biztosítása érdekében a cégeknek regisztrálniuk kell egy központi hatóságnál, a Zentrale Stellénél. Nem számít, hogy milyen mennyiségről van szó, ha egy cég első forgalomba hozó Németországban, akkor automatikusan regisztrálnia kell. Emellett adatszolgáltatási kötelezettsége is van az érintetteknek” – mondta az adóigazgató.
Az adatszolgáltatási kötelezettség a korábbi engedélyeztetési kötelezettség mellett került bele a szabályozásba. Eddig ugyanis a csomagolóanyagokat csak engedélyeztetni kellett valamelyik hitelesített csomagolási rendszerben, ám január 1-től a Zentral Stelle felé már adatszolgáltatási kötelezettsége is lesz az értékesítőnek.
„A szabályok megszegése komoly büntetést von maga után. A regisztrációt elmulasztó cégek például nem végezhetnek kereskedelmi tevékenységet Németországban. Ha mégis értékesítik termékeiket az országban, úgy akár 200 ezer eurós bírságra is számíthatnak” – mondta H. Nagy Dániel.
Fontos része az új törvénynek, hogy a regisztrációt csakis az érintett cégek végezhetik, azzal mást nem bízhatnak meg. Mivel a törvény már hatályba is lépett, így a Németországba szállító cégeknek érdemes különösen odafigyelni az új szabályozással járó adminisztrációra.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.