Most éri meg igazán beruházni a cégeknek

2022. 01. 04., 18:08

Egyaránt kedvező változásokkal indul az új év, többek között a társasági adóban, a helyi iparűzési adóban, a kisvállalati adóban és a munkáltatói adóterhek tekintetében is. A kkv-k előtt is korábban nem látott lehetőség nyílik adókedvezmény érvényesítésére a fejlesztésekkel kapcsolatban – hívja fel a figyelmet dr. Korponai Babett, az ICT Business Advisory Zrt. adószakértő partnere.

Elérhető közelségbe került a fejlesztési adókedvezmény a kkv-k számára

A fejlesztési adókedvezmény sok kkv számára ismeretlen, hiszen eddig több százmilliós beruházás esetén lehetett csak igénybe venni ezt a társasági adókedvezményt. A beruházás értékhatára 2019-ben még 500 millió forint volt, 2022. január 1-től a kisvállalkozások esetében a jelenértéken legalább 50 millió forintos, középvállalkozásoknál a jelenértéken legalább 100 millió forintos beruházásnál is alkalmazható a fejlesztési adókedvezmény. Így a kkv-szektor esetében is egyre szélesebb körben lesz elérhető ez a típusú adókedvezmény, melynek köszönhetően az új beruházásoknál lehetőségük lesz a cégeknek, hogy azok után akár 13 adóévig adókedvezményt érvényesítsenek. Újdonság, hogy a Pest megyei cégek sem lesznek kivételek, hiszen 2022-től a regionális támogatási térkép is megváltozik, amely értelmében a térség cégeinek is elérhető lesz az 50 százalék mértékű támogatási intenzitás, amely ezen adóváltozással együtt rendkívül beruházás ösztönző hatású lehet. Fontos, hogy nem adóalap kedvezményről, hanem a fizetendő adóból érvényesíthető adókedvezményről van szó.

Érvényesíthető 2022-ben a helyi iparűzési adó felezése is

A helyi iparűzési adó mértéke 1 százalékban maximalizálódott, a 4 milliárd forint árbevétel, valamint mérlegfőösszeg alatti kis- és középvállalkozások esetében, 2021-re vonatkozóan. 2021. évben megfizetett adóelőlegeikre vonatkozóan is érvényesíthető volt az 50 százalékos mérséklés az érintett vállalkozások esetében, amennyiben február 25-ig benyújtották az adóelőleg nyilatkozatot a csökkentési igényről. A törvényi feltételeknek megfelelő vállalkozások, akik nem nyilatkoztak az adóelőleg mérsékléséről, az adókedvezményt a 2021. adóévről szóló, 2022 május 31-ig benyújtandó bevallásban vehetik igénybe. A feltételeknek megfelelő kis- és középvállalkozások a 2022-es évre vonatkozóan is alkalmazhatják majd az adóelőleg felezési és csökkentett adó fizetési lehetőséget.

Csökkent a kiva

Az elmúlt években nagyon népszerű Kisvállalati adó kulcsa 11 százalékról 10 százalékra csökkent.

Csökkentek a munkáltatói terhek is, csökken az adónemek közötti olló

A szociális hozzájárulási adó 15,5 százalékról 13 százalékra csökken, a szakképzési hozzájárulás pedig januártól kivezetésre került. Mivel ez a változás a társasági adó hatálya alatt lévő vállalkozásokat is pozitívan érinti, így egyre jobban záródik az olló a KIVA és a TAO adónemek között. A beruházások mértéke nagyban befolyásolja, hogy melyik adónem éri meg jobban a vállalkozásoknak, ezért érdemes alapos számításokat végezni .

Csökkent az Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

A munkabéreket terhelő járulékok csökkenésével párhuzamosan a kifizetőt terhelő EKHO összege 15,5 százalékról 13 százalékra csökken.

A szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye

A szakképzési hozzájárulás megszüntetése következményeként a szakképzési munkaszerződést, illetve hallgatói munkaszerződést munkáltatóként megkötő adóalany számára a szociális hozzájárulási adóból fogják biztosítani a korábban a szakképzési hozzájárulás kapcsán a bruttó kötelezettség tekintetében érvényesíthető kedvezmények igénybevételét. A 2022. augusztus 1-jét követően a szakképzési hozzájárulás adónemre befizetett bevételt szociális hozzájárulási adóként kell nyilvántartani, a fennálló követeléseket és kötelezettségeket a szociális hozzájárulási adó terhére kell rendezni.

Változott a kerékpár magáncélú használatának szja-kötelezettsége

Új szabályozás, hogy a 2022. január 1-től a kifizető által biztosított kerékpár magáncélú használata mentes az szja alól. Ennek feltétele, hogy a kerékpár vagy kizárólag emberi erővel hajtható vagy max. 300 W teljesítményű elektromos motorral van felszerelve.

Szja-mentességet hozott 2022 a 25 év alatti fiataloknak, viszont nem minden esetben érvényesíthető

2022. január 1-jétől a 25 év alatti magánszemélyek szja-mentességet kapnak. A kedvezmény a munkaviszonyból származó jövedelemre, az adóköteles TB ellátásra és a nem önálló tevékenységből származó jövedelemre terjed ki. A kedvezmény maximalizálva van a tárgyévet megelőző július havi nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset összegéig, valamint csak a jogosultsági hónapokra alkalmazható. A végkielégítésre, az ingatlanból származó jövedelemre, egyéb jövedelemre és az elkülönülten adózó jövedelmekre, juttatásokra és a vállalkozói osztalékalapba tartozó jövedelemre nem vonatkozik az szja-mentesség.

Ágazati különadók

Tekintettel arra, hogy a gyakorlati alkalmazás szempontjából a 2022. évben, a 2021. évről benyújtandó adóbevallásban lehet elsőként alkalmazni, érdemes megemlíteni a nyári adócsomag elfogadásával bevezetett veszteségelhatárolás intézményét az energiaellátók jövedelemadójába. 2022-től megszűnik a kockázati tőkealap-kezelők, a tőzsde, az árutőzsdei szolgáltatók pénzügyi szervezetek különadó kötelezettsége – emelte ki dr. Korponai Babett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS