A cégeknél előforduló visszaélések fele bejelentések alapján derül ki, amelyeknek a fele rendszerint a munkavállalóktól érkezik. A felmérésekből az is kiderül, hogy a céges visszaélések az éves árbevétel 5 százalékát is elérhetik, azaz a vállalkozásoknak komoly anyagi érdekük fűződik ahhoz, hogy az esetleges visszaélések mielőbb kiderüljenek. A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai elmondják, hogy milyen visszaélések fordulhatnak elő a cégeknél, és hogy milyen egy jól működő visszaélés-bejelentési rendszer, ahol eseményeket akár név nélkül is be lehet jelenteni.
A téma aktualitását az adja, hogy míg korábban a visszaélés-bejelentési rendszerek felállítása a cégek esetében lehetőség volt, ez rövid időn belül jogszabályi kötelezettség is lesz. Négy ország kivételével már valamennyi EU tagállamban kötelező a whistleblowing rendszer bevezetése a vállalati szférában. Hazánkban a több, mint 250 főt foglalkoztató cégeknél 2023. július 24-től, az 50–249 főt foglalkoztató cégeknél pedig 2023. december 17-től kötelező a visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása, az utóbbiak akár közös rendszert is működtethetnek.
Visszaélés alatt bármilyen jogellenes, vagy jogellenesnek tartott cselekmény vagy mulasztás állhat. Egy bejelentést tehát bármilyen olyan információ megalapozhat, amely szerint a cég egy vagy több munkavállalója minimum erkölcsi, de inkább jogi szempontból kifogásolható dolgot követett el és ez akár a cégnek, akár egy munkatársnak sérelmes.
Visszaélés lehet például, ha egy munkatárs bizalmas céges adatokat használ privát célra vagy azokkal üzletel (pl. ügyféladatbázis versenytárs részére történő átjátszása) vagy a főnök összejátszik a cég egyik kereskedelmi partnerével, és csúsztatják a pénzeket. De ennél kisebb dolgok is lehet aggályosak és így, bejelentésre érdemesek: például, ha valaki a céges etikai kódex előírásai ellenére ajándékokat fogad el a cég üzleti partnerétől, tiltás ellenére magáncélra használ céges eszközöket vagy bizalmas adatokat, avagy, ha valaki nem kívánt módon közeledik egy kollégája felé. Ezek mindegyike súlyos kockázat a cégek szempontjából: egyfelől rombolja a cég hitelességét, másfelől nem kívánt felmondásokhoz vagy jogi eljárásokhoz vezethet – magyarázza dr. Bognár Alexandra.
Egy, az Association of Certified Fraud Examiners [Okleveles Csalásvizsgálat Szakértők Szövetsége] által publikált felmérés például arra világított rá, hogy a vállalati visszaéléseket elkövetők tipikus profilja egyébként olyan középkorú közép- vagy felsővezető férfi, aki hosszabb ideje a cég alkalmazásában áll, azaz már bennfentesnek számít a vállalatnál. Ezek a személyek általában egy kontroll nélküli helyzetben vannak, így van is lehetőségük elkövetni a visszaélést.
A gyakorlatban azt látjuk, hogy a fentiekhez hasonló visszaélések átlagosan 1 évig maradnak rejtve, mielőtt felfedezik őket. Ennek oka, hogy sok esetben nem a vezetőség vagy a cég tulajdonosai, hanem a munkavállalók veszik észre először, hogy valami nem stimmel, ám ők – saját pozíciójukat is féltve – nem mernek lépéseket tenni. Ugyanakkor a cég érdeke éppen az lenne, hogy ezek a visszaélések mielőbb kiderüljenek. A visszaélés-bejelentési rendszerek fő célkitűzése tehát az, hogy ez az egyéves „lappangási” idő lerövidüljön, amelynek bástyája egy hatékony, és a bejelentőket védő visszaélés-bejelentési rendszer – magyarázza dr. Suller Noémi.
A visszaélés-bejelentési rendszer akkor jó, ha azon bejelentők, akik vonakodnak vagy egyenes félnek bejelentést tenni pl. a „főnöknél”, a felettesüknél vagy a HR osztálynál (vagy épp rájuk vonatkozóan tennének bejelentést), biztonságosan tudnak bejelentést tenni. A biztonságosság alatt azt értjük, hogy a bejelentő kiléte homályban marad. A rendszer sajátossága tehát, hogy a bejelentőnek sem konfrontációtól, sem egyéb hátrányos következménytől (pl. megtorlás vagy elbocsátás) nem kell tartania – teszi hozzá dr. Suller Noémi.
A fentiek azért is fontosak, mert bejelentést nemcsak a cég volt és jelenlegi munkavállalói, hanem olyan személyek is tehetnek, akik csak szeretnének a cég munkavállalóivá válni, és a kiválasztási folyamatban már részt vesznek (például már részt vettek interjún). Ha valakit egy interjún ér pl. diszkrimináció, akkor az ő esetében még inkább érthető a vonakodás a bejelentéstől (hiszen valószínűleg azon a ponton már egyébként sem akarna a céghez jönni). Bejelentést tehetnek továbbá többek között a cégnél dolgozó gyakornokok, önkéntesek, a megbízási szerződés alapján foglalkoztatottak, illetve a céggel üzleti kapcsolatban álló egyéni vállalkozók, beszállítók, vagy alvállalkozók is. Náluk szintén érthető a vonakodás, mégis, fontos, hogy ők is ugyanúgy és biztonságosan tudják a cég tudomására hozni a velük történteket, mint azok, akik a céget már régóta és/vagy belülről ismerik.
A bejelentések megtételére szóbeli és írásbeli lehetőséget is biztosítani kell, a konkrét típusok kiválasztásában a cégek szabad kezet kapnak. Így szóba jöhetnek olyan megoldások is, mint a telefonos forródrót, a panaszdoboz, a postai levél, a dedikált e-mailcím, az online platformok vagy appok. Az elmúlt években világszinten a telefonon, e-mailen, illetve a webes felületen keresztül történő bejelentés vált a legnépszerűbbé.
A rendszer üzemeltetését és a bejelentések kivizsgálását a cég egy belső, megbízható tisztségviselőre vagy csoportra (pl. HR) bízhatja, de akár ki is lehet szervezni például bejelentővédelmi ügyvédnek – magyarázza dr. Suller Noémi.
A bejelentést követően elindul a stopper, és megkezdődik a főszabály szerint legfeljebb 30 napig tartó kivizsgálás folyamata. Összességében azt kell hangsúlyozni, hogy egy jól működő és hatékony visszaélés-bejelentő rendszer hosszú távon a tulajdonosi érdekeket védi. Éppen ezért érdemes hangsúlyt fektetni arra, hogy a rendszer kiépítése, annak működtetése és a kivizsgálások lebonyolítása is szakszerűen, illetve jogszerűen történjen – hívja fel a figyelmet dr. Bognár Alexandra.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.