Mi a biztosítási intézkedés és mire szolgál?

A biztosítási intézkedés célja

A biztosítási intézkedés elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a követelés kielégítését, illetve a későbbi végrehajtás sikerét biztosítsa vagy elősegítse. Ebből következően erre az intézkedésre akkor kerülhet sor, amikor még nincs olyan okirat, ami alapján a végrehajtási eljárás ténylegesen megindítható lenne. Olyan esetekre kell tehát gondolni, amikor a jogosult még nem rendelkezik például jogerős bírósági ítélettel, jogerős fizetési meghagyással. Az is lehet, hogy rendelkezik megfelelő okirattal, de a benne foglalt fizetési határidő még nem telt le.

A biztosítási intézkedés elrendeléséhez szükséges, hogy a jogosult valószínűsítse, hogy a követelésének kielégítése veszélyben forog. Erről akkor lehet szó, ha fennáll a lehetősége, hogy az eljárás befejezésének időpontjában a követelés fedezete vagy maga a követelést képező vagyontárgy már nem lesz végrehajtás alá vonható. Például ilyen eset, ha reálisan fennáll annak a veszélye, hogy az adós a tulajdonát elajándékozza vagy megterheli. Pusztán a tartozás nem teljesítése viszont nem adhat alapot a biztosítási intézkedés elrendelésére.

A biztosítási intézkedés esetei

Ha a jogosultnak sikerül valószínűsítenie, hogy a követelésének teljesítése veszélyben forog, akkor további feltételek fennállta esetén kerülhet sor a biztosítási intézkedésre.

A biztosítási intézkedésnek többféle esetköre van. Ezeket a bírósági végrehajtásról szóló törvény részletesen szabályozza.

• Az egyik eset, ha a jogosult rendelkezik olyan határozattal, amelynek alapján végrehajtási eljárást lehetne indítani, de erre nincs lehetősége, mert a határozat még nem jogerős (vagy nem előzetesen végrehajtható), vagy can jogerős határozat, de a benne foglalt teljesítési határidő még nem telt le.
  Erre az esetre példa, ha az adóst az elsőfokú ítéletben kötelezi a bíróság a tartozása megfizetésére, azonban az adós az ítélet ellen fellebbezett. A fellebbezés miatt az ítélet nem jogerős, tehát nem indítható végrehajtási eljárás. Viszont, ha a jogosult tudja valószínűsíteni, hogy az ítéletben foglalt követelésének kielégítése veszélyben van, akkor a bíróság elrendeli az ítéletben foglalt követelés biztosítását.
• Vannak olyan esetek, amikor nem szükséges határozat a biztosítási intézkedéshez. Ilyenkor akár az eljárás megindításával egyidejűleg is kérhető a biztosítási intézkedés, például a kereset benyújtásakor. Ide tartozik, ha házassági vagyonjogi keresetet indítottak, és a kereseti követelés biztosítására van szükség. Lehetőség van továbbá biztosítási intézkedés elrendelésére a törvényben meghatározott, szellemi alkotásokkal kapcsolatos perek esetén (pl. szabadalombitorlás, védjegybitorlás miatti perben).
• A biztosítási intézkedés elrendelésének akkor is helye van, ha még nem hoztak végrehajtás alapjául szolgáló határozatot. Viszont a jogosult már keresetet indított, és a követelésének létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal tudja igazolni. Például, ha a hitelező két tanú által aláírt, vagy ügyvéd által ellenjegyzett kölcsönszerződéssel tudja igazolni a kölcsön követelésének keletkezését, összegét és lejártát.

A biztosítási intézkedés típusai

Biztosítási intézkedésként pénzkövetelés biztosítása vagy meghatározott dolog zárlata rendelhető el.

• A pénzkövetelés biztosításának célja, hogy az adós vagyonát olyan mértékben vonják végrehajtás alá, hogy a későbbi eljárás során a tartozás fedezeteként biztosítsák a követelés behajtását. A pénzkövetelés biztosítása esetén a végrehajtó felhívja az adóst a biztosítandó összeg azonnali kifizetésére. Fizetés hiányában, a végrehajtó lefoglalja az adós vagyontárgyait. A végrehajtó felhívja továbbá az adós bankszámláját vezető pénzintézetet, hogy az érintett összeget a számláról sem az adós, sem más részére ne fizesse ki. Ha a számlán szereplő összeg nem elégséges a fedezethez, akkor az intézkedés a számlára érkező befizetésekre is kiterjed.
• Szemben a pénzkövetelés biztosításával, zárlatot csak előre meghatározott ingó vagy ingatlan vagyontárgyra lehet elrendelni. A zárlat arra szolgál, hogy a tárgy későbbi átadhatóságát vagy rendelkezésre állását biztosítsa.  Zárlat elrendelése indokolt lehet, ha például a per meghatározott vagyontárgy kiadása iránt folyik, és valószínűsíthető, hogy az érintett megpróbálja kivonni a tárgyat a későbbi végrehajtás alól, például a dolog átruházásával.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda