Mi a biztosítási intézkedés és mire szolgál?

2020. 07. 06., 14:55

Ahhoz, hogy valakitől a tartozását bírósági végrehajtás során behajthassák szükséges, hogy rendelkezésre álljon a végrehajtás alapjául szolgáló okirat, mint például egy jogerős ítélet. Azonban előfordulhat, hogy a jogerős ítélet vagy más végrehajtás alapjául szolgáló döntés meghozatala előtt az adós vagyona „eltűnik”. Emiatt később meghiúsulhat a követelés behajtása. Mi ilyen esetben a teendő? Mi a biztosítási intézkedés és mire szolgál? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

A biztosítási intézkedés célja

A biztosítási intézkedés elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a követelés kielégítését, illetve a későbbi végrehajtás sikerét biztosítsa vagy elősegítse. Ebből következően erre az intézkedésre akkor kerülhet sor, amikor még nincs olyan okirat, ami alapján a végrehajtási eljárás ténylegesen megindítható lenne. Olyan esetekre kell tehát gondolni, amikor a jogosult még nem rendelkezik például jogerős bírósági ítélettel, jogerős fizetési meghagyással. Az is lehet, hogy rendelkezik megfelelő okirattal, de a benne foglalt fizetési határidő még nem telt le.

A biztosítási intézkedés elrendeléséhez szükséges, hogy a jogosult valószínűsítse, hogy a követelésének kielégítése veszélyben forog. Erről akkor lehet szó, ha fennáll a lehetősége, hogy az eljárás befejezésének időpontjában a követelés fedezete vagy maga a követelést képező vagyontárgy már nem lesz végrehajtás alá vonható. Például ilyen eset, ha reálisan fennáll annak a veszélye, hogy az adós a tulajdonát elajándékozza vagy megterheli. Pusztán a tartozás nem teljesítése viszont nem adhat alapot a biztosítási intézkedés elrendelésére.

A biztosítási intézkedés esetei

Ha a jogosultnak sikerül valószínűsítenie, hogy a követelésének teljesítése veszélyben forog, akkor további feltételek fennállta esetén kerülhet sor a biztosítási intézkedésre.

A biztosítási intézkedésnek többféle esetköre van. Ezeket a bírósági végrehajtásról szóló törvény részletesen szabályozza.

  • Az egyik eset, ha a jogosult rendelkezik olyan határozattal, amelynek alapján végrehajtási eljárást lehetne indítani, de erre nincs lehetősége, mert a határozat még nem jogerős (vagy nem előzetesen végrehajtható), vagy can jogerős határozat, de a benne foglalt teljesítési határidő még nem telt le.
    Erre az esetre példa, ha az adóst az elsőfokú ítéletben kötelezi a bíróság a tartozása megfizetésére, azonban az adós az ítélet ellen fellebbezett. A fellebbezés miatt az ítélet nem jogerős, tehát nem indítható végrehajtási eljárás. Viszont, ha a jogosult tudja valószínűsíteni, hogy az ítéletben foglalt követelésének kielégítése veszélyben van, akkor a bíróság elrendeli az ítéletben foglalt követelés biztosítását.
  • Vannak olyan esetek, amikor nem szükséges határozat a biztosítási intézkedéshez. Ilyenkor akár az eljárás megindításával egyidejűleg is kérhető a biztosítási intézkedés, például a kereset benyújtásakor. Ide tartozik, ha házassági vagyonjogi keresetet indítottak, és a kereseti követelés biztosítására van szükség. Lehetőség van továbbá biztosítási intézkedés elrendelésére a törvényben meghatározott, szellemi alkotásokkal kapcsolatos perek esetén (pl. szabadalombitorlás, védjegybitorlás miatti perben).
  • A biztosítási intézkedés elrendelésének akkor is helye van, ha még nem hoztak végrehajtás alapjául szolgáló határozatot. Viszont a jogosult már keresetet indított, és a követelésének létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal tudja igazolni. Például, ha a hitelező két tanú által aláírt, vagy ügyvéd által ellenjegyzett kölcsönszerződéssel tudja igazolni a kölcsön követelésének keletkezését, összegét és lejártát.

A biztosítási intézkedés típusai

Biztosítási intézkedésként pénzkövetelés biztosítása vagy meghatározott dolog zárlata rendelhető el.

  • A pénzkövetelés biztosításának célja, hogy az adós vagyonát olyan mértékben vonják végrehajtás alá, hogy a későbbi eljárás során a tartozás fedezeteként biztosítsák a követelés behajtását. A pénzkövetelés biztosítása esetén a végrehajtó felhívja az adóst a biztosítandó összeg azonnali kifizetésére. Fizetés hiányában, a végrehajtó lefoglalja az adós vagyontárgyait. A végrehajtó felhívja továbbá az adós bankszámláját vezető pénzintézetet, hogy az érintett összeget a számláról sem az adós, sem más részére ne fizesse ki. Ha a számlán szereplő összeg nem elégséges a fedezethez, akkor az intézkedés a számlára érkező befizetésekre is kiterjed.
  • Szemben a pénzkövetelés biztosításával, zárlatot csak előre meghatározott ingó vagy ingatlan vagyontárgyra lehet elrendelni. A zárlat arra szolgál, hogy a tárgy későbbi átadhatóságát vagy rendelkezésre állását biztosítsa.  Zárlat elrendelése indokolt lehet, ha például a per meghatározott vagyontárgy kiadása iránt folyik, és valószínűsíthető, hogy az érintett megpróbálja kivonni a tárgyat a későbbi végrehajtás alól, például a dolog átruházásával.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS