Az örökhagyót túlélő házastárs az örökhagyó törvényes örökösei közé tartozik. Manapság is gyakran tapasztalható féleértés azzal kapcsolatban, hogy az özvegy az örökhagyó hagyatékából miként örököl. Ennek oka, hogy a jelenlegi Polgári Törvénykönyvet megelőző időszakban az özvegy öröklése hosszú ideig a jelenlegitől eltérően történt. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
A végintézkedésnek elsőbbsége van a törvényes öröklés szabályaihoz képest. Ez azt jelenti, hogy elsősorban az örökhagyó által tett végintézkedés határozza meg, hogy a hagyatékát kik és milyen rendben örököljék. Amennyiben az örökhagyó végintézkedése csak a vagyonának egy részére terjed ki, akkor e vagyonrészre vonatkozó öröklést a végintézkedés határozza meg. Az egyéb vagyona pedig a törvényes öröklés rendje szerint öröklődik.
Ha tehát az örökhagyó végintézkedést tesz, akkor ebben meghatározhatja azt is, hogy mit kíván házastársára hagyni. Ilyen végintézkedés lehet elsősorban az örökhagyó végrendelete. Arra is van lehetőség, hogy az örökhagyó öröklési szerződésben tegye örökösévé házastársát.
Természetesen előfordulhat, hogy az örökhagyó végrendeletében nem hagy semmilyen vagyontárgyat a házastársára. Az is lehetséges, hogy a házastárs végrendeletbe foglalt örökrésze a kötelesrész mértékét sem éri el. Ebben az esetben, a házastárs kötelesrészre tarthat igényt, amennyiben ennek további törvényi feltételei is fennállnak.
Végintézkedés hiányában az öröklés rendjét a Polgári Törvénykönyv szabályozza (törvényes öröklés). A házastárs öröklése jelentősen átalakult a Polgári Törvénykönyv 2014-es hatályba lépésével. A korábbi szabályok szerint az örökhagyó vagyonát elsősorban a leszármazói (gyermekek, unokák stb.) örökölték. A házastárs mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét örökölte, amelyet egyébként nem ő örökölt. A házastársi öröklés jelenlegi szabályai ettől jelentősen eltérnek.
Leszármazók általi öröklés esetén a házastársat holtig tartó haszonélvezeti jog illeti az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon. A hagyaték többi részéből pedig a túlélő házastársat egy gyermekrész illeti meg.
Ha az örökhagyónak 3 gyermeke és túlélő házastársa volt, és a hagyatékában volt egy közösen lakott lakás fele része, egy gépjármű 1/2 tulajdona és egy értékpapírszámla 1/2 tulajdona, akkor a törvényes öröklés a következőképpen alakul. A közösen lakott lakásból az örökhagyót illető tulajdonjogot a gyermekei öröklik egymás között egyenlő (1/3-1/3-1/3) arányban, a túlélő házastárs özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten. A gépjárműből és az értékpapírszámlából az örökhagyót illető tulajdonjogot pedig a gyermekek és az örökhagyó öröklik egymás között egyenlő arányban (1/4-1/4-1/4-1/4) arányban.
Az örökösök a hagyatéki eljárásban úgy is megállapodhatnak, hogy a házastársnak az őt illető egy gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jogot biztosítanak.
Ha az elhunytnak leszármazója nincs vagy nem örökölhet (pl. mert érdemtelen), de az örökhagyó szülei még élnek és örökölhetnek, akkor a házastárs a szülőkkel közösen örököl.
Ebben az esetben az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat. A közösen lakott lakáson kívül, a házastárs a hagyaték további részének a felét örökli. A hagyaték másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Ha az egyik szülő már nem él, akkor helyette a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.
Ha az örökhagyónak nincs leszármazója vagy szülője, illetve ha a leszármazó vagy szülő nem örökölhet, akkor az örökhagyó házastársa egyedül örököl.
Fontos tudni, hogy a házastárs a törvény alapján nem örökölhet, ha az öröklés megnyílásakor (az örökhagyó halálakor) a házastársak között életközösség nem állt fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás.
Nem örökölhet a házastársa akkor sem, ha az örökhagyó a házassági életközösség fennállása alatt tett végrendeletet a házastársa javára, de az öröklés megnyílásakor az életközösség már nem áll fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás és az örökhagyó nem akarta juttatásban részesíteni házastársát. Ebben az esetben a házastárs javára szóló végrendelet hatálytalan.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Kovács Antal szerint nem elég, ha valaki jól tud dekantálni.
Az együttműködési megállapodást Kádár Andrea Beatrix, az OAH elnöke, valamint a Magyar Honvédség részéről Veres József ezredes, az MH Sodró László 102. Vegyiharc Ezred ezredparancsnoka írta alá.