Alapjaiban reformálná meg az áfaszabályokat az Európai Bizottság egy javaslatcsomagja, mely a digitális korra való felkészülést és az uniós áfaszabályok korszerűsítését célozza. A tervezett változások több területet érintenének, többek között módosítanák, illetve megszüntetnék a vevői készlet egyszerűsítés jelenlegi rendszerét.
A vevői készlet lényege, hogy a vevő olyan készletet tart fenn valamelyik beszállító termékéből, mely felett még nem rendelkezik tulajdonjoggal. Vagyis az eladó úgy tudja továbbítani a készletet egy másik uniós tagállamba egy előre ismert vevő részére, hogy a tulajdonátruházásra majd csak később, egy előre megállapított időpontban kerül sor. Addig az időpontig kizárólag az eladó rendelkezik a készletek felett.
„Ez a megoldás részben az áfa egyszerűsítése miatt fontos a cégeknek, és az uniós irányelvek alapján minden tagállamban elérhető. A célja az, hogy az eladónak ne kelljen a saját áru mozgatása és későbbi belföldi értékesítése miatt beregisztrálni a célországban áfa szempontból, hanem az értékesítés egyetlen adómentes közösségi tranzakciónak minősüljön az eladó számára a tulajdonátadás időpontjában. Vagyis az ilyen értékesítéssel elsősorban bürokratikus teher alól mentesülnek az érintett vállalkozások” – mondta Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.
A vevői készlet jelenlegi rendszerét szeretné megreformálni az Európai Bizottság javaslata, amely még nem került elfogadásra és az elmúlt hetekben az Európai Parlament illetékes bizottsága is számos módosító javaslatot fogalmazott meg a fentiekkel kapcsolatban, amely érinti többek között a hatálybalépés elhalasztását is. Ezért egyelőre még bizonytalan, hogy pontosan milyen részletszabályokkal és végső határidőkkel fogadják el a Javaslatot, ugyanakkor az eredeti javaslat az alábbi változásokat eszközölné a vevői készlet terén a további egyszerűsítés érdekében.
Első lépésként 2024 januárjától bekerülne a hozzáadott értékre kivetett adó (áfa) irányelvébe, hogy a vevői készlet egyszerűsítése 2026-tól teljesen megszűnik. Addig is csak azokra a megállapodásokra lehetne alkalmazni, melyeket 2024 végéig megkötnek a felek. Vagyis a változásra már jövőre el kell kezdeni felkészülni, hiszen januártól csak olyan megállapodásokra lehetne alkalmazni a jelenlegi egyszerűsítést, melyeket még 2024-ben meg is kötnek.
A mostani modellt váltaná fel második lépésként 2025 januárjától az úgynevezett OSS rendszer, mely lehetővé tenné, hogy az eladók valamennyi határon átnyúló saját termék szállításukat egyszerűsített formában vallhassák be a letelepedésük szerinti országban anélkül, hogy áfa regisztrációs kötelezettségük lenne a célországban az EU-n belüli beszerzés miatt. Ezt lehetne alkalmazni a vevői készlet céljából történő kiszállításokra is.
Ezen túl a javaslat előírná a kötelező fordított adózás alkalmazását is minden olyan esetben, amikor a célországban az eladó nincs bejegyezve, viszont a vevő rendelkezik adószámmal. Ez a vevői készletek esetében azt jelentené, hogy a tulajdonátadással az eladó szempontjából megjelenne egy értékesítés az adott országban, viszont amennyiben a vevő rendelkezik ott adószámmal, akkor az eladó helyett neki kellene bevallani és megfizetni az áfát.
„A fenti változások elég jelentősen átalakítanák a vevői készlettel kapcsolatos jelenlegi áfa gyakorlatot, ezért a javaslat elfogadása esetén érdemes az érintett cégeknek felülvizsgálni ezeket a konstrukciókat. Érdemes végiggondolni azt, hogy 2026-ig megéri-e alkalmazni a jelenlegi megoldást, illetve a mielőbbi átállás érdekében az új rendszerben rejlő potenciális előnyöket megvizsgálva felkészülni az új szabályra”– tette hozzá Suda Richárd, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.