Ki kapott levelet a NAV-tól április 30-ig?

2019. 04. 30., 18:03

2019. április 30-áig a NAV nyilvántartásában szereplő címre kapják meg a papíralapú adóbevallási tervezetet azok, akik kérték a postázást, valamint azok, akiknek nincs ügyfélkapujuk, de a tervezet ezer forintnál több visszatérítendő vagy befizetendő adót tartalmaz. Azok is kapnak levelet, akiknek a tervezetében a munkáltatók, kifizetők hiányos vagy téves adatközlése miatt ellentmondás van – tájékoztatott az adóhivatal.

A postai csomag általánosságban tartalmaz egy rövid, személyre szabott tájékoztatót, az adóbevallási tervezetet, az 1+1 százalékos rendelkező nyilatkozatot (18EGYSZA) és az annak visszaküldésére szolgáló válaszborítékot.

Bizonyos esetekben ettől eltérhet a boríték tartalma. Kiegészítő nyilatkozatot azok kapnak, akiknek a hibátlan tervezete visszaigényelhető vagy befizetendő adót tartalmaz. Akik egyetértenek a tervezettel, azoknak nem kell módosítaniuk annak tartalmát, a visszaigényelhető adót tartalmazó tervezet esetén elég a kiegészítő nyilatkozatot aláírva visszaküldeniük, melyben kiválasztható, hogy a visszaigényelhető összeget a NAV postai úton vagy átutalással juttassa el. A nyomtatvány kitöltésével és visszaküldésével válik a bevallási tervezet érvényes bevallássá, az összeg kiutalása a beérkezés időpontjától számított 30 napon belül megtörténik.

Ha befizetendő adót tartalmaz a tervezet, a csatolt kiegészítő nyilatkozaton jelölhető a részletfizetés.

Szintén feltüntethető, hogy az adózó melyik önkéntes pénztárhoz kívánja a rendelkezés összegét utaltatni, ha több pénztárnak is tagja volt.

Akik egyetértenek a tervezettel és kiegészítő nyilatkozatot sem kaptak, nem kell tenniük semmit – őstermelők és áfás magánszemélyeken kívül – a tervezetből automatikusan bevallás lesz.

Azok viszont, akik nem értenek egyet a tervezetben szereplő adatokkal, a 18SZJA bevallást kell benyújtaniuk 2019. május 20-áig, mivel a papíralapú tervezet adatait nem lehet módosítani.

A mezőgazdasági őstermelők új lehetőségként nyilatkozhatnak arról, hogy az e tevékenységből származó bevételük nem haladta meg a 600 ezer forintot. Kiegészítő nyilatkozat csak akkor tehető, ha a tervezet tartalmaz minden olyan jövedelmet, amelyről bevallást kell benyújtani.

Tájékoztató levelet kapnak azok, akikre nem érkezett kifizetői, munkáltatói adatszolgáltatás a NAV-hoz, ezáltal számukra nem készült tervezet, de kérték annak postai kiküldését.

Az ügyfélkapuval rendelkezők – ugyancsak április 30-áig – értesítést kapnak az elektronikus tárhelyükre, ha a webes felületen nem nézték meg az adóbevallási tervezetüket, de van fizetendő vagy visszaigényelhető adójuk, vagy a NAV rendelkezésére álló adatokban hiányosság, ellentmondás tapasztalható. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:05:00
Egy friss, országos kutatás alapján napjainkban leginkább az infláció, a romló egészségügy és a hazai gazdasági, politikai helyzet miatt aggódnak a honfitársaink, míg a megfelelő biztonságérzethez főleg egészségre, biztos munkahelyre, valamint erős családi, párkapcsolati kötelékekre van szükségük.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS