Január 20-ig véleményezhetik az állami beruházásokról szóló törvénytervezetet

2023. 01. 13., 20:13

Elindult a társadalmi egyeztetése az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezetének, amelynek fő célja, hogy új alapokra helyezze és egységesítse az állami építési beruházások rendszerét.

A kormany.hu oldalon közétett dokumentum szerint a célok között szerepel, hogy az energiahatékonyság elsődlegessége mellett növeljék az állami építési beruházások hatékonyságát, a kiszámíthatóság érdekében megfelelő jogi, szakmai és költségvetési garanciákat nyújtsanak azok szereplőinek, megerősítsék és egységesítsék a megvalósításban közreműködő állami szervezetrendszert.

A tervezetben a jogi szabályozás összhangjának megteremtése érdekében javasolják több jogszabály módosítását, illetve hatályon kívül helyezését is.

Krakkó Ákos, az Építési és Közlekedési Minisztérium sajtófőnöke pénteken elmondta: a tervezet megszületését is már egyfajta társadalmi egyeztetés előzte meg, hiszen az a 27 leginkább reprezentatív magyarországi szakmai szervezet mintegy 900 ajánlása, javaslata alapján készült.

A társadalmi egyeztetés során az észrevételeket a tarsadalmiegyeztetes@ekm.gov.hu e-mail címre várják január 20-ig.

A közzétett összefoglaló szerint a tervezet hatálya a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő új építmény, építményrész, építményegyüttes megvalósítására, meglévő épület bővítésére, felújítására, helyreállítására, lebontására terjed ki, ha a megvalósításhoz felhasznált költségvetési vagy közvetett európai uniós forrás külön-külön vagy együttesen meghaladja a becsült érték ötven százalékát.

Hatálya az energetikai rendszereket, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű építményeket érintő állami építési beruházásokra terjed ki. Ebbe a körbe tartoznak az állam százszázalékos tulajdonában álló gazdasági társaság által megvalósított védelmi ipari beruházások az e törvény alapelveivel és céljaival összhangban megalkotandó sajátos – törvényi vagy kormányrendeleti szintű – jogszabályokban foglalt eltérésekkel.

A honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű építményeket érintő állami építési beruházásokra a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény rendelkezéseit a tervezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

A szövegben részletesen meghatározzák, hogy mely beruházások nem tartoznak a szabályozás hatálya alá. E kivételek körének speciális elemei az egyházi és belső egyházi jogi személyek, a civil szervezetek, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok építési beruházásai, továbbá a határon túli költségvetési támogatás felhasználásával megvalósítandók. E beruházások esetében ugyanis a támogatási jogviszony létrehozatalakor kell gondoskodni a törvénytervezet meghatározott rendelkezéseinek érvényesítéséről.

A törvénytervezet alapján az állami építési beruházásokkal kapcsolatban a kormány új mechanizmus szerint dönt. Ezek végrehajtásának alapja az állami építési beruházási keretprogram, amely szakpolitikai-ágazati beruházási koncepciókra és ágazati beruházási tervekre épül.

A szabályozás egyik alapelve, hogy a kapcsolódó állami feladatokat lehetőség szerint az állami intézményrendszeren belül kell ellátni, azokat az állami gazdasági társaságoktól az Építési és Közlekedési Minisztérium szervezetébe átterelve, csökkentve az irányítási szinteket is.

A tervezet az állami építési beruházások érdekegyeztető fórumaként létrehozza az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanácsot. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025. 07. 15., 15:20
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS