Elindult a társadalmi egyeztetése az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezetének, amelynek fő célja, hogy új alapokra helyezze és egységesítse az állami építési beruházások rendszerét.
A kormany.hu oldalon közétett dokumentum szerint a célok között szerepel, hogy az energiahatékonyság elsődlegessége mellett növeljék az állami építési beruházások hatékonyságát, a kiszámíthatóság érdekében megfelelő jogi, szakmai és költségvetési garanciákat nyújtsanak azok szereplőinek, megerősítsék és egységesítsék a megvalósításban közreműködő állami szervezetrendszert.
A tervezetben a jogi szabályozás összhangjának megteremtése érdekében javasolják több jogszabály módosítását, illetve hatályon kívül helyezését is.
Krakkó Ákos, az Építési és Közlekedési Minisztérium sajtófőnöke pénteken elmondta: a tervezet megszületését is már egyfajta társadalmi egyeztetés előzte meg, hiszen az a 27 leginkább reprezentatív magyarországi szakmai szervezet mintegy 900 ajánlása, javaslata alapján készült.
A társadalmi egyeztetés során az észrevételeket a tarsadalmiegyeztetes@ekm.gov.hu e-mail címre várják január 20-ig.
A közzétett összefoglaló szerint a tervezet hatálya a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő új építmény, építményrész, építményegyüttes megvalósítására, meglévő épület bővítésére, felújítására, helyreállítására, lebontására terjed ki, ha a megvalósításhoz felhasznált költségvetési vagy közvetett európai uniós forrás külön-külön vagy együttesen meghaladja a becsült érték ötven százalékát.
Hatálya az energetikai rendszereket, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű építményeket érintő állami építési beruházásokra terjed ki. Ebbe a körbe tartoznak az állam százszázalékos tulajdonában álló gazdasági társaság által megvalósított védelmi ipari beruházások az e törvény alapelveivel és céljaival összhangban megalkotandó sajátos – törvényi vagy kormányrendeleti szintű – jogszabályokban foglalt eltérésekkel.
A honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű építményeket érintő állami építési beruházásokra a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény rendelkezéseit a tervezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
A szövegben részletesen meghatározzák, hogy mely beruházások nem tartoznak a szabályozás hatálya alá. E kivételek körének speciális elemei az egyházi és belső egyházi jogi személyek, a civil szervezetek, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok építési beruházásai, továbbá a határon túli költségvetési támogatás felhasználásával megvalósítandók. E beruházások esetében ugyanis a támogatási jogviszony létrehozatalakor kell gondoskodni a törvénytervezet meghatározott rendelkezéseinek érvényesítéséről.
A törvénytervezet alapján az állami építési beruházásokkal kapcsolatban a kormány új mechanizmus szerint dönt. Ezek végrehajtásának alapja az állami építési beruházási keretprogram, amely szakpolitikai-ágazati beruházási koncepciókra és ágazati beruházási tervekre épül.
A szabályozás egyik alapelve, hogy a kapcsolódó állami feladatokat lehetőség szerint az állami intézményrendszeren belül kell ellátni, azokat az állami gazdasági társaságoktól az Építési és Közlekedési Minisztérium szervezetébe átterelve, csökkentve az irányítási szinteket is.
A tervezet az állami építési beruházások érdekegyeztető fórumaként létrehozza az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanácsot. (MTI)
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.