Itthon is nagy változást hoz az elektronikus számlázásban az új EU-sztenderd

2023. 03. 20., 14:10

A számlaforgalom valós idejű ellenőrzése nem idegen a magyar vállalkozásoknak, de nem is ez lesz a legnagyobb kihívás abban az uniós jogszabálycsomagban, melynek bevezetésére több lépésben a következő években kerül sor, 2028-ig. Az elvárások teljesítéséhez nem elég a jó szándék, rengeteg cég lesz, ahol a működést is jelentősen át kell majd alakítani ‒ hívta fel a figyelmet Nyári Zsolt, a BDO Magyarország K-X Tanácsadó Kft. partnere és okleveles adószakértője.

A digitális fejlődést a magyar és az uniós adójogszabályok is szorgalmazzák, természetesen nem minden összefüggés nélkül. A technológia ilyen alkalmazása nemcsak az adózók adminisztratív munkáját, hanem az adóhatóságok ellenőrzési feladatait is hivatott segíteni. Ennek a folyamatnak ér egy újabb, meghatározó mérföldkövéhez az uniós döntéshozás.

A tervezett jogszabálycsomag értelmében a számlákat általános jelleggel elektronikusan kell majd kiállítani, amelynek kötelező alkalmazása alól a tagállamok kérhetnek felmentést. Nem lehet azonban az elektronikus számlázást elkerülni az uniós országok közötti, közösségi ügyleteknél és – már 2024-től kezdődően - a belföldi ügyletekről az e-számla kiállításához a vevő beleegyezésére sem lesz már szükség, míg most a vevő még ragaszkodhat a papíralapú számlához.

Változik az Irányelvben az elektronikus számla definíciója is, amelyet olyan strukturált elektronikus formában kell kiállítani, továbbítani és persze befogadni, amely lehetővé teszi annak automatikus és elektronikus feldolgozását. Számunkra nem nagy újdonság, de kötelező lesz a számlán feltüntetni a bankszámlaszámot, a fizetési határidőt és a helyesbítő számla sorszámát.

Mindez azonban apróság ahhoz az elváráshoz képest, hogy a Közösségen belüli ügyleteknél – amennyiben az adó fizetésére a vevő a kötelezett – a számlát két napon belül(!) ki kell állítani. Technikailag ezeket a számlákat is a nemzeti adóhatóságokhoz kell majd feltölteni, ezek küldik tovább egy uniós, közös adatbázisba. Mindez nagyon jelentős változás ahhoz képest, hogy jelenleg a cégeknek ‒ nemcsak Magyarországon ‒ ezt a teljesítés hónapját követő 15 napon belül kell megtenni. Főleg, hogy az ügyletről a két napon belüli adatszolgáltatásra akkor is szükség van, ha a számla kibocsátására nem kerül sor határidőben.

A fentieknek megfelelően megszűnik a gyűjtőszámlázás is, nem lehet a gyakori eladásokat összevontan, havi egy alkalommal leszámlázni. Egy hétfői közösségi értékesítés adatainak szerdán már látszania kell az uniós adatbázisban. Ennek a lépéssorozatnak egyik nem titkolt célja, hogy ellehetetlenítsen néhány, nálunk sem ismeretlen adó-, főleg áfacsalási formát, de az új szabályok átültetése a gyakorlatba a jogkövető, tisztességes cégeknek sem lesz könnyű. Itt kell megjegyeznünk azonban ‒ mondta el Nyári Zsolt ‒, hogy a valódi átláthatóságot az szolgálná, ha a befogadónak is ugyanígy fel kellene töltenie a számlát, de a befogadói oldalt érintő lépésekről még nincs információ. A fentiekkel párhuzamosan egyebek mellett megszűnik majd a közösségi összesítő jelentéstételi kötelezettség (A60) is.

A ma alkalmazott folyamatok mellett a vállalkozások egy részénél kihívás lesz tartani a kétnapos határidőt, az információ ennyi idő alatt egyszerűen nem jut át az adminisztráción. Ehhez új eljárásokra, ügyintézési protokollokra, a korábbinál jelentősebb digitalizációra lesz szükség. Van, ahol ez már adott, de nagyon sok helyen kényszerű ‒ és időszerű ‒ fejlesztéseket követel, a szabály alól pedig nem lehet majd kibújni. Látni kell azonban, hogy ami a „felkészülést”, illetve a digitalizációt illeti, nem állunk rosszul. A valós idejű adatszolgáltatás már bevett gyakorlat és kötelezettség itthon, kihívást inkább a rövid határidők jelenthetnek – foglalta össze Nyári Zsolt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 05. 25., 16:55
Hosszú ideje a vállalkozás világában élők is sokat tanulhattak a VOSZ Páholy első három rendezvényén, ahol a résztvevőknek lehetősége van a tanulás mellett egymás és a másik vállalkozás tevékenységének megismerésére. Nagyon készülünk az év további rendezvényeire is – mondta Micski Marianna, a VOSZ Heves vármegyei elnöke a vosz.hu-nak.
2023-06-01 19:41:00
Megalakult a GINOP Plusz Monitoring Bizottság, ami a soron következő fontos lépés a 2021–2027 közötti uniós költségvetési időszak gazdaságfejlesztési operatív programjának végrehajtásában – tájékoztatott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
2023-06-01 18:41:00
Az Atkins és a COVVI, egy leedsi székhelyű kézprotézis-fejlesztő olyan robotikai megoldást fejleszt, ami közel ugyanolyan kézügyességgel bír, mint az ember. A cél az, hogy erősen sugárzó környezetekben vegyék hasznát, távvezérlésű manipuláló eszközként.
2023-06-01 17:41:50
A családi cégek több mint fele súlyosabban éli meg a jelenlegi gazdasági helyzetet, mint a koronavírusjárványt. A teljes nagyvállalati szektorban még borúsabb a hangulat, itt a cégek majdnem kétharmada vélekedik így – derült ki a K&H családi vállalatok kutatásából.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 05. 29., 17:20
epizód: 2023 / 8   |   hossz: 22:26
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökével áttekintettük az építőipar első negyedévi visszaesésének okait, és arra is megkértük, hogy vázolja az ágazat továbbiakban várható sorsát. Bár nem minden szakmabeli járt rosszul az utóbbi időben, „sok pozitívumot nehezen tudna mondani“. Az elnök tisztázta a nemzeti tüzépek körül halmozódó félreértéseket, és azt is elárulta, hogy milyen modern éptőipari megoldásokat kedvelnek az embereket, illetve melyek felfutását reméli.
Dr. Baracsi Katalin internetjogászt az általa cégek kollektívái számára tartott online jogi tréningek kapcsán a legfontosabb, az embereket leginkább aggasztó problémákról kérdeztük. A szakértő maga is meglepőnek tartja, hogy hányszor találkozik olyan emberrel, aki még mindig nincs tisztában az interneten elkövethető bűncselekmények súlyával. Sőt, azzal sem, hogy online egyáltalán lehet bűnt elkövetni. Ha mindez nem lenne elég, azt is viszonylag kevesen tudják, hogy mit tehet meg a céges IT-eszközökkel és a rajta felhalmozódott adatokkal a dolgozó, illetve maga a vállalat. Utóbbi egyébként nem árt, ha jó előre leszögezi, hogy mire lehet használni a céges számítógépet és mire nem.
Ebben az epizódban bebizonyítjuk, hogy szemléletváltással sokkal olajozottabb és jóval jövedelmezőbb szervezetté válhat bármely vállalkozás. A gyengeség szemléletet felváltó erősség szemlélet megváltást jelenthet a cégeknek, akik olyan erőforrástömegre bukkannak meglévő kollektívájukban, amire jó eséllyel nem is számítottak. Arról, hogy vezetőképzéssel, csapatépítéssel és mindezek tudományosan megalapozott stratégiáival hogyan lehet sikerre ítélni egy üzletet, az [eureka] Consulting and Games fehérgalléros ügyfélkörrel dolgozó üzleti tanácsadó cég társalapítójával, Bódi Gabriellával beszélgettünk.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS