Hogyan köthet egy kiskorú munkaszerződést?

2023. 11. 20., 18:10

Munkaviszonya nem csak nagykorú személynek lehet. Bizonyos korlátok között tizennyolc évesnél fiatalabbak is létesíthetnek munkaviszonyt; a kiskorú a munkajog nyelvén fiatal munkavállalónak minősül. A legfontosabb tudnivalókat dr. Kocsis Gergely ügyvéd foglalta össze.

Ki létesíthet munkaviszonyt?

A Munka Törvénykönyve általánosságban nem zárja ki, hogy a korlátozottan cselekvőképes vagy a cselekvőképtelen személy munkaviszonyt létesítsen. Így nincs kizárva a munkavállalásból a cselekvőképtelen (gondnokság alatt álló) nagykorú, de még a cselekvőképtelen kiskorú sem.

A törvény a kiskorúak munkaviszony létesítésével kapcsolatban elsősorban életkori korlátozásokkal él. A Munka Törvénykönyve alapján munkavállaló főszabály szerint olyan személy lehet, aki 16. életévét betöltötte.

A törvény szerint fiatal munkavállaló, aki a 18. életévét még nem töltötte be. A munkaviszony szempontjából a 18 évesnél fiatalabb dolgozó akkor is fiatal munkavállalónak számít, ha a gyámhatóság engedélyével házasságot kötött, így polgári jogi szempontból nagykorúnak számít. Ilyen esetben tehát a törvény fiatal munkavállalókat védő rendelkezései rá továbbra is érvényesek maradnak.

16 évesnél fiatalabb munkavállalók

Vannak olyan esetek, amikor 16 év alatti fiatal is létesíthet munkaviszonyt. Az a 15. életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat, az iskolai szünet alatt szintén vállalhat munkát munkaviszony keretében.

Bizonyos feltételekkel 15 évesnél fiatalabb kiskorú is vállalhat munkát külön jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében. Ebben az esetben a munkaviszony létesítéséhez a gyámhatóság engedélye is szükséges. Erre példa, hogy tanköteles fiatal munkavállaló a gyámhatóság engedélyével sportolóként azokban a sportágakban foglalkoztatható, amelyekben hivatásos versenyrendszer működik.

Hogyan köthet egy kiskorú munkaszerződést?

A fiatal munkavállaló főszabály szerint önállóan nem létesíthet munkaviszonyt. A 14. életévét betöltött, de 18 évesnél fiatalabb munkavállaló esetén a munkaszerződés megkötéséhez a törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. Tehát nem elegendő, ha a munkaszerződést a 16 éves munkavállaló aláírja. A munkaszerződés érvényességéhez a szülők hozzájárulása is kell.

A törvényes képviselő hozzájárulása nem csak a munkaszerződés érvényes megkötéséhez kötelező, hanem a munkaszerződés módosításához és ahhoz is, hogy a fiatal munkavállaló a munkaviszonyát megszüntesse. Így például a szülők hozzájárulásával érvényes a fiatal munkavállaló felmondása. A szülők hozzájárulása szükséges ahhoz is, hogy a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntesse meg a kiskorú munkavállaló.

Ha 14 évesnél fiatalabb személy kíván munkát vállalni, nevében a törvényes képviselője köti meg a munkaszerződést. Ebben az esetben tehát nem a szülők hozzájárulásáról beszélünk, hanem a szülők a gyermekük képviseletében maguk írják alá a munkaszerződést. Ugyanez vonatkozik a 14 év alatti gyermek munkaviszonnyal kapcsolatos, jogi hatással járó más nyilatkozatára is, mint a felmondás, szabadság igénybevétele stb.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS