Hogyan köthet egy kiskorú munkaszerződést?

2023. 11. 20., 18:10

Munkaviszonya nem csak nagykorú személynek lehet. Bizonyos korlátok között tizennyolc évesnél fiatalabbak is létesíthetnek munkaviszonyt; a kiskorú a munkajog nyelvén fiatal munkavállalónak minősül. A legfontosabb tudnivalókat dr. Kocsis Gergely ügyvéd foglalta össze.

Ki létesíthet munkaviszonyt?

A Munka Törvénykönyve általánosságban nem zárja ki, hogy a korlátozottan cselekvőképes vagy a cselekvőképtelen személy munkaviszonyt létesítsen. Így nincs kizárva a munkavállalásból a cselekvőképtelen (gondnokság alatt álló) nagykorú, de még a cselekvőképtelen kiskorú sem.

A törvény a kiskorúak munkaviszony létesítésével kapcsolatban elsősorban életkori korlátozásokkal él. A Munka Törvénykönyve alapján munkavállaló főszabály szerint olyan személy lehet, aki 16. életévét betöltötte.

A törvény szerint fiatal munkavállaló, aki a 18. életévét még nem töltötte be. A munkaviszony szempontjából a 18 évesnél fiatalabb dolgozó akkor is fiatal munkavállalónak számít, ha a gyámhatóság engedélyével házasságot kötött, így polgári jogi szempontból nagykorúnak számít. Ilyen esetben tehát a törvény fiatal munkavállalókat védő rendelkezései rá továbbra is érvényesek maradnak.

16 évesnél fiatalabb munkavállalók

Vannak olyan esetek, amikor 16 év alatti fiatal is létesíthet munkaviszonyt. Az a 15. életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat, az iskolai szünet alatt szintén vállalhat munkát munkaviszony keretében.

Bizonyos feltételekkel 15 évesnél fiatalabb kiskorú is vállalhat munkát külön jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében. Ebben az esetben a munkaviszony létesítéséhez a gyámhatóság engedélye is szükséges. Erre példa, hogy tanköteles fiatal munkavállaló a gyámhatóság engedélyével sportolóként azokban a sportágakban foglalkoztatható, amelyekben hivatásos versenyrendszer működik.

Hogyan köthet egy kiskorú munkaszerződést?

A fiatal munkavállaló főszabály szerint önállóan nem létesíthet munkaviszonyt. A 14. életévét betöltött, de 18 évesnél fiatalabb munkavállaló esetén a munkaszerződés megkötéséhez a törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. Tehát nem elegendő, ha a munkaszerződést a 16 éves munkavállaló aláírja. A munkaszerződés érvényességéhez a szülők hozzájárulása is kell.

A törvényes képviselő hozzájárulása nem csak a munkaszerződés érvényes megkötéséhez kötelező, hanem a munkaszerződés módosításához és ahhoz is, hogy a fiatal munkavállaló a munkaviszonyát megszüntesse. Így például a szülők hozzájárulásával érvényes a fiatal munkavállaló felmondása. A szülők hozzájárulása szükséges ahhoz is, hogy a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntesse meg a kiskorú munkavállaló.

Ha 14 évesnél fiatalabb személy kíván munkát vállalni, nevében a törvényes képviselője köti meg a munkaszerződést. Ebben az esetben tehát nem a szülők hozzájárulásáról beszélünk, hanem a szülők a gyermekük képviseletében maguk írják alá a munkaszerződést. Ugyanez vonatkozik a 14 év alatti gyermek munkaviszonnyal kapcsolatos, jogi hatással járó más nyilatkozatára is, mint a felmondás, szabadság igénybevétele stb.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 17., 15:10
Bár még közel félmillió társas vállalkozás működik Magyarországon, a májusi adatok szerint folytatódik a cégstruktúra átrendeződése. A mikrovállalkozások tűnnek el legnagyobb számban, miközben a nagyobb cégek pozíciója – ha lassan is – erősödik.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS