Hogyan adóznak az ajándékok?

2021. 11. 24., 18:16

A legfontosabb tudnivalókat a BDO Magyarország szakértői gyűjtötték össze.

Az év végéhez közeledve egyre többen kezdik el a karácsonyi ajándékok megtervezését, beszerzését. Sokan nem is gondolják, hogy egy-egy ajándék esetében bizony nem csak amiatt izgulhatunk, hogy vajon a megajándékozottnak tetszik-e majd a választásunk, de figyelmességünknek akár adózási következményei is lehetnek, akár munkáltatóként ajándékozzuk meg munkavállalóinkat vagy üzleti partnereinket, akár magánszemélyként kedveskedünk szeretteinknek.

Ajándékozás munkavállalóknak és üzleti partnereknek

Egyre gyakoribb a munkáltatóknál, főleg az év vége közeledtével, hogy munkavállalóiknak lojalitásuk köszöneteként vagy munkájuk értékeléseként ajándékot adnak, amelynek formája lehet termék, szolgáltatás vagy ezekre szóló utalvány is. A személyi jövedelemadó törvény bizonyos esetekben kedvezőbb adózási szabályokat rendel az ajándékokhoz.

A sportrendezvényekre szóló belépőjegy, bérlet, valamint a kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet (pl. színház, cirkusz belépő) a minimálbér összegéig (2021-ben 167 400 forintig) mentesül az adó alól, amennyiben ez a juttatás nem utalvány formájában valósul meg, így ilyen rendezvényekre szóló belépőjegy egy kedvelt ajándék lehet a munkáltatók és a munkavállalók részéről egyaránt.

Ha a munkáltatónak konkrét elképzelése van az ajándékról, kedvező adózás mellett két lehetősége van: amennyiben a munkáltató év közben nem használta fel az évi egy alkalommal adható ajándékozási lehetőséget (pl. nőnap, húsvét alkalmából), a minimálbér 10 százalékáig, 16 740 forint értékig egyes meghatározott juttatásként kezelheti ezen ajándékokat. Abban az esetben, ha az ajándék átadására egy rendezvény, esemény (pl. egy karácsonyi vacsora) keretében kerül sor, az ajándék a minimálbér 25 százalékig, azaz 41.850 forintig tekinthető egyes meghatározott juttatásnak. Ebben az esetben a munkáltatókat az ajándék szokásos piaci értékének 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadó és 15,5 százalék szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség terheli.

Abban az esetben, ha az ajándék értéke meghaladja a fenti értékhatárokat, az ajándék teljes összege a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelemének számít, és mint ilyen a munkavállalót 15 százalék személyi jövedelemadó és 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék, a munkáltatót pedig 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás és 15,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli e tekintetben, viszonylag összetett adminisztratív kötelezettségek mellett.

Nagyon gyakori, hogy a társaságok az év közbeni eredményes együttműködésre tekintettel üzleti partnereiknek is ajándékkal kedveskednek. Üzleti ajándék adható többek között a már meglévő vagy jövőbeli üzleti partner részére, viszont nem adható a társasággal munkaviszonyban, illetve egyéb jogviszonyban álló magánszemélynek. 

Az üzleti ajándék egyes meghatározott juttatásnak minősül, azaz a társaságnak az üzleti ajándék értékének 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót, valamint 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. A koronavírus-járványra tekintettel azonban jelenleg a társaság tevékenységével összefüggő üzleti ajándékok után 2021. december 31-ig nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót.

A BDO Magyarország szakértője, Kristóf Kitti gyakorlati példákkal is bemutatta az ajándékokra vonatkozó adószabályokat: „Egy munkáltató egy céges karácsonyi rendezvény keretein belül minden munkavállalójának egy 60 000 forint értékű okosórát ajándékoz. Mivel az okosórák egyedi értéke meghaladja a minimálbér 25 százalékát (jelenleg 41 850 forintot), így a munkavállalónak a juttatás után 15 százalék szja és 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék (ezeket a társaság akár át is vállalhatja), a munkáltatónak pedig 15,5 százalék szociális hozzájárulási adó, valamint 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezik.”

„Egy másik releváns példa: egy társaság karácsony alkalmából 20 000 forint értékű ajándékcsomagot küld egy már meglévő partnere részére, amely a cég logójával ellátott bögrét, csokoládét és táskát tartalmaz. Mivel az ajándékcsomag üzleti ajándéknak minősíthető, a munkáltatónak a juttatás 1,18-szorosa után 15 százalék szja és 15,5 százalék szociális hozzájárulás adófizetési kötelezettsége keletkezik. A társaságnak csak a személyi jövedelemadót kell megfizetnie, ugyanis a koronavírus járványra tekintettel az üzleti ajándék után 2021. december 31-ig nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót” – fejtette ki Kristóf Kitti, a BDO Magyarország szakértője.

Magánszemélyek egymás közötti ajándékozása

A személyi jövedelemadó törvény értelmében a magánszemélyek által más magánszemélyek részére jutatott ajándék mentes a személyi jövedelemadó fizetése alól. Nem tartozik ide azonban az az eset, amikor ezen ajándék termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenében, vagy azzal összefüggésben történik.

Az ajándékkal kapcsolatban ajándékozási illeték fizetésének a kockázata is felmerülhet. Az illetéktörvény alapvetően mentesíti az egyenesági rokonok (szülő és gyermekek közötti), a testvérek, illetve a házastársak közötti ajándékozást az ajándékozási illetékfizetés alól. Abban az esetben azonban, ha az ajándékot más magánszemélytől (nem egyenesági rokontól, baráttól) származik és arról okiratot állítottak ki (pl. ingatlan esetében), vagy azok értéke meghaladja a 150 000 forintot, a megajándékozott személyt 18 százalék ajándékozási illeték fizetési kötelezettség terhelheti.

„Amennyiben egy magánszemély a házastársának egy 5 500 000 forint értékű autót ajándékoz a 10. házassági évfordulójuk megünneplésére, az ajándékozás adómentes, amennyiben magánszemélyek és nem ellenszolgáltatás fejében történik, illetve a házastársak közötti ajándékozás az ajándékozási illeték fizetése alól is mentesül. Amennyiben azonban egy magánszemély keresztszüleitől kap ajándékba egy 200 000 forint értékű mobiltelefont, az ajándékozás után 18 százalék ajándékozási illeték fizetési kötelezettsége merül fel a megajándékozottnak” – tette hozzá Kristóf Kitti.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.
2022. 09. 27., 16:17
Saját honlapján és a népszámlálás internetes oldalán is közzétette az idei cenzus kérdőívének mintáját a Központi Statisztikai Hivatal. A népszámlálási kérdőívet bárki kitöltheti önállóan online, október 1. és 16. között.
2022-09-28 19:47:00
Október 1. és november 28. között népszámlálás lesz Magyarországon. A cenzus eredményei hosszú távon alapot nyújtanak az országos, regionális és helyi társadalmi, illetve gazdasági fejlesztésekhez. A népszámláláson kötelező részt venni. A kérdőívet az interneten is ki lehet tölteni, erre október 1. és 16. között van lehetőség. Aki nem él az online válaszadás lehetőségével, azt számlálóbiztos keresi fel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS