Hiába akartak „elmotorozni” az áfával, 7 milliót kellett fizetniük

2024. 05. 16., 19:10

Az uniós áfaszabályok kijátszásával próbálta csökkenteni fizetendő adóját egy motorkerékpárokat értékesítő társaság Bács-Kiskun vármegyében. Ezúttal egy másik tagállam adóhatóságától kért információkkal göngyölítette fel a NAV a fiktív eladások hátterét.

Nemzetközi megkeresés alapján indítottak adóellenőrzést a NAV munkatársai egy társaságnál, amely belföldi eladásai mellett nagy összegben állított ki motorkerékpárok értékesítéséről szóló számlákat külföldi magánszemélyeknek – olvasható a NAV Facebook-oldalán.

Az Európai Közösségen belül, a határon átnyúló ügyleteknél, az eladott áruk bevételének áfáját a vevő szerinti tagállamban kell megfizetni. Ezt a szabályt igyekezett jogtalanul kihasználni a cég, amikor a külföldi eladásokat kiviteli nyilatkozattal, fuvarlevéllel és a külföldi vevők személyi igazolványának másolatával igazolta. A társaság képviselője úgy írta le a történteket, mintha a román vevők személyesen jelentek volna meg az üzletben, ahol kipróbálás után meg is vették a motorkerékpárokat.

A tagállami információk ennek ellentmondtak, ugyanis a jelzés szerint a számlákon szereplő magánszemélyek nem ismerték el a motorkerékpár vásárlását, elmondásuk szerint nem is jártak Magyarországon. A fuvarozó társaság sem állt kapcsolatban a vevőkkel, a fuvarlevelek szerinti szállítások nem történtek meg.

Az adatok és a társaság nyilatkozata közötti ellentmondás feloldásához a revizorok a tájékoztatás kiegészítését kérték a külföldi adóhatóságtól. A válasz szerint a valódi vevő mindig ugyanaz a román kirakodási címen lakó személy volt, aki végül elismerte, hogy az eladó cég székhelyén személyesen adta le az e-mailes megrendelést, és ő fizette ki a motorok ellenértékét is, készpénzben. Ez az ügylet azonban nem felel meg az említett közösségi szabálynak, ebben az esetben ugyanis az eladónak Magyarországon kell bevallania és megfizetnie az áfát.

Az adóhatóságok együttműködésével feltárt tényeket a társaság nem vitatta, hanem lemondva fellebbezési jogáról a feltételes adóbírság kedvezményével élt, és több mint 7 millió forint adót fizetett be az állami költségvetésbe.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS