2024. augusztus 1-től 13 százalékról 15 százalékra emelkedik a Gazdasági Versenyhivatal által kiszabható bírság összegének felső határa a háborús veszélyhelyzet ideje alatt. A legfontosabb tudnivalókat és a felmerülő kérdéseket az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.
A Magyar Kormány a 184/2024. (VII. 8.) számú rendeletével eltérő szabályok alkalmazását rendelte el a versenytörvény rendelkezéseit megsértő vállalkozásokkal szemben kiszabható bírság felső határát illetően. A kormányrendelet értelmében a 2024. augusztus 1-ét követően megvalósított versenyjogsértések esetén a versenytörvényben előírt 13 százalék helyett a jogsértő vállalkozások csoportszintű árbevételének 15 százalékig terjedő bírságot szabhat ki a GVH a háborús veszélyhelyzet ideje alatt.
Az uniós jog mintájára a versenytörvény megsértéséért a GVH által kiszabható bírság felső határa hosszú időn keresztül az érintett vállalkozás vagy vállalkozáscsoport által elért nettó árbevétel 10 százalékáig terjedhetett. Az ettől való első eltérést a versenytörvény tavaly szeptemberi módosítása eredményezte, amelynek értelmében a bírságplafon 10 százalékról 13 százalékra emelkedett. Habár a kormányrendelet nem módosította a versenytörvényt, és a 15 százalékos bírságplafon a veszélyhelyzet jelentette különleges jogrend fennállása alatt lesz alkalmazandó (amely jelenleg 2024. november 20-ig, valószínűleg azonban az orosz-ukrán háború végéig fennálló állapotot jelent), mindent egybevetve az elmúlt évben másfélszeresére emelkedett a GVH által kiszabható bírság maximuma.
Az elsőre számtani kérdésnek tűnő változás felvet néhány lényeges jogalkalmazási kérdést. „Az első ilyen kérdés, hogy a folyamatos jogsértések esetén vajon alkalmazandó lesz-e a 15 százalékos bírságplafon, amennyiben a jogsértő vállalkozások sérelmezett magatartása ugyan a Kormányrendelet hatálybalépését megelőzően kezdődött, azonban annak hatálybalépését követően is folytatódott – mondta el Virág Péter, az Oppenheim versenyjogi csapatának ügyvédje. – További kérdésként merülhet fel, hogy amennyiben a bírságkiszabást megalapozó jogsértő magatartás a jogszabály hatálybalépését követően került megvalósításra, azonban a bírság kiszabására csak a veszélyhelyzet esetleges megszűnését követően kerül sor, ugyanúgy alkalmazandó lesz-e a 15 százalékos bírságplafon, vagy a GVH visszatér a versenytörvényben előírt 13 százalékos bírságplafon alkalmazásához.”
Bár a 10 százaléknál magasabb bírságplafon alkalmazása az Európai Unióban meglehetősen unortodoxnak tűnhet, korántsem összeegyeztethetetlen az uniós joggal tekintve, hogy az ECN+ irányelv alapján a 10 százalék határérték a bírságmaximum tekintetében a tagállamokkal szembeni minimum elvárás, nem pedig abszolút felső határ, amely nem akadályozhatja meg a tagállamokat abban, hogy ennél magasabb összegű, maximális kiszabható bírságot tartsanak fenn vagy vezessenek be. A Kormányrendelet által megemelt bírságplafon érdekes helyzetet eredményezhet azonban a GVH és az Európai Bizottság közti hatásköri kérdések tekintetében a kettős (azaz EU-s és magyar) jogalapon megindítható eljárások esetében, ugyanis amennyiben a GVH jár el, a bírság felső határa magasabb lesz, mint ha a Bizottsága járna el.
„A bírság maximális összege valójában csak egy felső határ, és semmiképpen nem képezi a bírság számításának alapját. Így kérdéses, hogy a bírságplafon emelésének lesz-e tényelegesen növelő hatása a jövőben kiszabandó bírságösszegek vonatkozásában” – jegyezte meg Virág Péter.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.