Egy munkakör több munkavállaló között is megosztható?

2020. 02. 11., 18:15

A munkaviszony tipikusan egy munkáltató és egy munkavállaló között jön létre. Vannak azonban a munkaviszonynak speciális formái, amikor akár munkáltatói, akár dolgozói oldalon több személy áll. E sajátos foglalkoztatási megoldások egyik típusa a munkakör megosztása több munkavállaló között. Mit értünk munkakör megosztás alatt, és melyek a főbb szabályai?A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

A munkakör megosztása

A munkakör megosztása vagy más néven „job sharing” a részmunkaidőben való foglalkoztatás speciális formája. Munkakör megosztásról akkor beszélünk, ha a munkáltató és több munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok közös ellátásában állapodnak meg.

Az osztott munkaszerződés egyik alapvető jellegzetessége, hogy egyazon munkaszerződésben, egyazon munkakör ellátására több munkavállalóval szerződik a munkáltató. Vagyis osztott munkakör esetén az adott állás betöltését több dolgozó közösen vállalja. Ez különbözik tehát attól az esettől, amikor a munkáltató ugyanolyan munkakörre külön-külön munkaszerződésekkel alkalmaz több munkavállalót.

A megosztott munkakör jellemzője, hogy a munkavállalók a munkakörükbe tartozó feladataikat egymást váltva, részmunkaidőben látják el. Ebben a foglalkoztatási formában a munkavállalók kötetlen munkarendben dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy a munkaidejüket a dolgozók saját maguk osztják be, így ők döntik el, hogy a teljes munkaidőt miként osztják el egymás között. A dolgozók például dönthetnek úgy, hogy felváltva osztják be a munkanapokat, de akár az adott munkanapon belül is feloszthatják, mikor melyikük dolgozik.

A helyettesítési szabály

Megosztott munkakörben való foglalkoztatás esetén, ha valamely munkavállaló a munkavégzésben akadályozott (pl. betegség miatt), akkor a másik dolgozó köteles őt helyettesíteni akkor is, ha egyébként nem ő dolgozna az adott időszakban.

Munkabér a munkakör megosztása esetén

A munkakör ellátásáért járó munkabér az érintett munkavállalókat egymás között a megállapodásuk szerinti megosztásban illeti meg. Ha ilyen megállapodást nem kötöttek a dolgozók, akkor a munkabér egymás között egyenlő arányban illeti őket.

Mi történik, ha az egyik munkavállaló munkaviszonya megszűnik?

Munkakör megosztása esetén, ha a munkavállalók száma egy főre csökken, az utolsó munkavállaló munkaviszonya is megszűnik. Például, ha két munkavállalót alkalmaznak osztott munkakörben, és az egyikük felmond, akkor a másik munkavállaló munkaviszonya is megszűnik. Ilyen esetben a munkáltató köteles ugyanannyi távolléti díjat kifizetni e dolgozónak, mint amennyi munkáltatói felmondás esetén járna. Amennyiben pedig a munkavállaló végkielégítésre is jogosult lenne, akkor ezt is meg kell fizetni számára. Természetesen annak semmi akadálya, hogy ilyen esetben az ott maradó munkavállalót új, „egyszemélyes” munkaszerződéssel ismét foglalkoztassák, de ez új munkaviszonynak fog minősülni.

A munkakör megosztás alkalmazhatósága

Hazánkban ritkán találkozhatunk a munkakör megosztásával, míg a nyugat-európai országokban megszokottabb a foglalkoztatás e formája. Például szülés után visszatérő édesanyáknál vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknál is előnyös lehet.

A munkakör megosztás előnye elsősorban annak rugalmasságában rejlik. A munkavállalók kötetlen munkarendben dolgoznak, nincsenek merev munkaidőhöz kötve. Munkaidejük beosztása sem hárul a munkáltatóra. Amennyiben az egyik munkavállaló akadályoztatás miatt nem tud dolgozni, a másik automatikusan köteles helyettesíteni. Így a munkáltatónak a kieső dolgozó helyettesítését sem kell külön megoldania.

Sok esetben az jelenti a nehézséget, hogy a munkakör megosztása fokozottabb összhangot igényel a résztvevő munkavállalóktól. A munkavégzés és a felelősség elosztása a dolgozók között rugalmasságot és nagyobb együttműködést követel. Ezt nem mindenki vállalja, illetve erre nem mindenki alkalmas. Adott esetben az is elriaszthatja a munkavállalót, hogy tőle függetlenül is megszűnhet a munkaviszonya abban az esetben, ha megszűnik annak a dolgozónak a munkaviszonya, akivel megosztják a munkakört.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 11. 10., 13:20
A stabil diplomáciai kapcsolatok kézzelfogható gazdasági előnyökhöz vezetnek, és tovább bővültek a két ország üzleti együttműködésének kulcsfontosságú területei – értékelte Joó István kormánybiztos az előző héten zajlott magyar-amerikai csúcstalálkozó eredményeit.
2025. 11. 09., 17:55
Az elmúlt hónapokban folyamatosan emelgették a személyi kölcsönöknél igényelhető összeg maximumait a bankok, így ma már öt szolgáltatónál is 15 millió forintnál húzódik a felső határ – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu. A limitek emelése nyomán a személyi kölcsön egyre többször lehet valós alternatíva a szabad felhasználású jelzáloghitelekkel szemben, bár utóbbiaknál sok esetben több tízmilliós összeget igényelnek az ügyfelek.

  Rovathírek: HIPA

A stabil diplomáciai kapcsolatok kézzelfogható gazdasági előnyökhöz vezetnek, és tovább bővültek a két ország üzleti együttműködésének kulcsfontosságú területei – értékelte Joó István kormánybiztos az előző héten zajlott magyar-amerikai csúcstalálkozó eredményeit.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS