A munkaviszony tipikusan egy munkáltató és egy munkavállaló között jön létre. Vannak azonban a munkaviszonynak speciális formái, amikor akár munkáltatói, akár dolgozói oldalon több személy áll. E sajátos foglalkoztatási megoldások egyik típusa a munkakör megosztása több munkavállaló között. Mit értünk munkakör megosztás alatt, és melyek a főbb szabályai?A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
A munkakör megosztása
A munkakör megosztása vagy más néven „job sharing” a részmunkaidőben való foglalkoztatás speciális formája. Munkakör megosztásról akkor beszélünk, ha a munkáltató és több munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok közös ellátásában állapodnak meg.
Az osztott munkaszerződés egyik alapvető jellegzetessége, hogy egyazon munkaszerződésben, egyazon munkakör ellátására több munkavállalóval szerződik a munkáltató. Vagyis osztott munkakör esetén az adott állás betöltését több dolgozó közösen vállalja. Ez különbözik tehát attól az esettől, amikor a munkáltató ugyanolyan munkakörre külön-külön munkaszerződésekkel alkalmaz több munkavállalót.
A megosztott munkakör jellemzője, hogy a munkavállalók a munkakörükbe tartozó feladataikat egymást váltva, részmunkaidőben látják el. Ebben a foglalkoztatási formában a munkavállalók kötetlen munkarendben dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy a munkaidejüket a dolgozók saját maguk osztják be, így ők döntik el, hogy a teljes munkaidőt miként osztják el egymás között. A dolgozók például dönthetnek úgy, hogy felváltva osztják be a munkanapokat, de akár az adott munkanapon belül is feloszthatják, mikor melyikük dolgozik.
A helyettesítési szabály
Megosztott munkakörben való foglalkoztatás esetén, ha valamely munkavállaló a munkavégzésben akadályozott (pl. betegség miatt), akkor a másik dolgozó köteles őt helyettesíteni akkor is, ha egyébként nem ő dolgozna az adott időszakban.
Munkabér a munkakör megosztása esetén
A munkakör ellátásáért járó munkabér az érintett munkavállalókat egymás között a megállapodásuk szerinti megosztásban illeti meg. Ha ilyen megállapodást nem kötöttek a dolgozók, akkor a munkabér egymás között egyenlő arányban illeti őket.
Mi történik, ha az egyik munkavállaló munkaviszonya megszűnik?
Munkakör megosztása esetén, ha a munkavállalók száma egy főre csökken, az utolsó munkavállaló munkaviszonya is megszűnik. Például, ha két munkavállalót alkalmaznak osztott munkakörben, és az egyikük felmond, akkor a másik munkavállaló munkaviszonya is megszűnik. Ilyen esetben a munkáltató köteles ugyanannyi távolléti díjat kifizetni e dolgozónak, mint amennyi munkáltatói felmondás esetén járna. Amennyiben pedig a munkavállaló végkielégítésre is jogosult lenne, akkor ezt is meg kell fizetni számára. Természetesen annak semmi akadálya, hogy ilyen esetben az ott maradó munkavállalót új, „egyszemélyes” munkaszerződéssel ismét foglalkoztassák, de ez új munkaviszonynak fog minősülni.
A munkakör megosztás alkalmazhatósága
Hazánkban ritkán találkozhatunk a munkakör megosztásával, míg a nyugat-európai országokban megszokottabb a foglalkoztatás e formája. Például szülés után visszatérő édesanyáknál vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknál is előnyös lehet.
A munkakör megosztás előnye elsősorban annak rugalmasságában rejlik. A munkavállalók kötetlen munkarendben dolgoznak, nincsenek merev munkaidőhöz kötve. Munkaidejük beosztása sem hárul a munkáltatóra. Amennyiben az egyik munkavállaló akadályoztatás miatt nem tud dolgozni, a másik automatikusan köteles helyettesíteni. Így a munkáltatónak a kieső dolgozó helyettesítését sem kell külön megoldania.
Sok esetben az jelenti a nehézséget, hogy a munkakör megosztása fokozottabb összhangot igényel a résztvevő munkavállalóktól. A munkavégzés és a felelősség elosztása a dolgozók között rugalmasságot és nagyobb együttműködést követel. Ezt nem mindenki vállalja, illetve erre nem mindenki alkalmas. Adott esetben az is elriaszthatja a munkavállalót, hogy tőle függetlenül is megszűnhet a munkaviszonya abban az esetben, ha megszűnik annak a dolgozónak a munkaviszonya, akivel megosztják a munkakört.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.