Adóalap-kedvezmények érvényesítése: változtak a külföldiekre vonatkozó feltételek

2025. 01. 28., 15:15

A családi kedvezményre, illetve a 25 éve alatti fiatalok kedvezményére vonatkozó legfontosabb tudnivalókat a NAV szakértői foglalták össze.

25 év alatti fiatalok kedvezménye, első házasok kedvezménye

2025. január 1-től a 25 év alatti fiatalok kedvezményét és az első házasok kedvezményét az a külföldi magánszemély érvényesítheti, aki EGT-állam vagy Magyarországgal határos, nem EGT-állam (Ukrajna, Szerbia) állampolgára és az egyéb jogosultsági feltételeknek megfelel.

Azok a külföldi magánszemélyek, akik nem rendelkeznek valamely EGT-állam, illetve Szerbia vagy Ukrajna állampolgárságával, utoljára a 2025. január 10-éig kifizetett, 2024. december havi munkabérük, illetve a 2025. január 1-je előtt megszerzett, munkabérnek nem minősülő, az összevont adóalapba tartozó jövedelmük után érvényesíthetik a kedvezményt.

Családi kedvezmény

A családi kedvezményt 2025. január 1-től pedig az a külföldi magánszemély veheti igénybe az összevont adóalapba tartozó jövedelméből, aki valamely EGT-állam vagy Magyarországgal határos nem EGT-állam (Ukrajna, Szerbia) jogszabálya alapján jogosult családi pótlékra, rokkantsági járadékra vagy más hasonló ellátásra, és az – egyéb jogosultsági feltételeknek megfelel[3].

Ebben az esetben
– kedvezményezett eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a kedvezményt érvényesítő magánszemély családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne;
– eltartottként pedig az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akit a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával más magánszemély (gyermek) után járó családi pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni.

Azok a külföldi magánszemélyek, akik nem jogosultak az EGT-államok, illetve a Magyarországgal határos nem EGT-államok (Szerbia, Ukrajna) jogszabályai szerint családi pótlékra, rokkantsági ellátásra vagy más hasonló ellátásra, a kedvezményt utoljára a 2025. január 10-éig kifizetett, 2024. december havi munkabérük, illetve a 2025. január 1-je előtt megszerzett, munkabérnek nem minősülő jövedelmük után érvényesíthetik.

A kedvezmények érvényesítésének további feltételei

Az említett kedvezmények érvényesítésének továbbra is feltétele, hogy azonos vagy hasonló kedvezményt ugyanarra az időszakra a magánszemély a másik államban nem vett és nem is vesz igénybe. Nem változott az a szabály sem, hogy a külföldi adóügyi illetőségű személy a kedvezményt Magyarországon csak akkor érvényesítheti, ha az adóévben megszerzett összes jövedelmének – ideértve a Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is – 75 százaléka Magyarországon adózik.

A kedvezményekről bővebb tájékoztató olvasható az „Szja-adóalap-kedvezmények” című 73. számú információs füzetben. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-20 15:20:00
Meghaladta a 10 milliárd forintot a sikeresen pályázók számára átutalt támogatások összege a gazdasági társaságok járműflottáinak zöldítését ösztönző kiíráson. Több mint 2300 cég kapott eddig átlagosan 3,8 millió forintot mintegy 2600 tisztán elektromos személyautó, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához – tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium.
2025-03-20 13:15:50
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Hungexpo Zrt. partnerségével szakmai konferenciát rendez a CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítás nyitó napján.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS