A vezető tisztségviselői korlátozott felelősség áttörése

2019. 03. 01., 15:33

Az adóhatóság a korlátolt felelősségű társaságok esetében gyakran tapasztalja, hogy az adózók szándékosan nem teljesítik az adófizetési kötelezettségüket azért, mert úgy gondolják, hogy a társaság lefoglalható vagyontárggyal nem rendelkezik, ügyeit készpénzben intézi és a magánszemélyekre vonatkozó felelőssége pedig korlátozott, ezért az adóhatóság úgysem tudja majd behajtani a felhalmozott adótartozást – hívja fel a figyelmet dr. Borsy János Mátyás ügyvéd, társasági jogi és cégjogi szakjogász, a Mazars együttműködő ügyvédi irodája, a Borsy Ügyvédi Iroda partnere.

Tisztázandó először, hogy a vezető tisztségviselőnek két alapvető feladata van: ő a társaság ügyvezetője és a törvényes képviselője. A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni, összhangban az adott helyzetben általában elvárhatóság követelményével. Ebből következően a vezető tisztségviselőt nem terheli eredmény felelősség, munkáját a társaság érdekében, a vezető tisztségviselőktől általában elvárt gondosságnak megfelelően kell végeznie – kezdi friss bejegyzését dr. Borsy János Mátyás ügyvéd, társasági jogi és cégjogi szakjogász, a Mazars együttműködő ügyvédi irodája, a Borsy Ügyvédi Iroda partnere.

Lényeges, hogy a vezető tisztségviselőt a társaság szervének kell tekinteni, a vezető tisztségviselőnek az ügyvezetés során hozott döntései a társaság határozatainak tekintendők, és a törvényes képviselőként tett nyilatkozatai a társaságot jogosítják és kötelezik, azaz úgy kell tekinteni, mintha azokat a társaság tette volna, ezeket a társaságnak kell betudni, aki pedig a jogszabályok értelmében a tagja vagy tagjaitól elkülönülő, önálló jogalanyisággal rendelkezik. Ezért a társaság hitelezői főszabályként még egyszemélyes társaságok esetén sem érvényesíthetnek igényt az egyszemélyi tag vagyonára, mivel a jogviszony a hitelező és az önálló, tagoktól elkülönült jogalanyisággal bíró társaság között jött létre.

Ezzel ellentétben más szabályok vonatkoznak a vezető tisztségviselőre, ugyanis azon esetekben, ahol a hitelezői követelések végrehajtás útján sem érvényesíthetőek a társasággal szemben, vagyis egyértelművé válik a fizetésképtelenség, akkor szükséges lehet a társaság felszámolását vagy kényszertörlését kezdeményezni. Erre azok a hitelezők jogosultak, akik az erre nyitva álló határidőben bejelentették a követelésüket, és az elismert követelésként nyilvántartásba került.

A felszámolási eljárás alatt pedig a hitelező vagy – az adós nevében – a felszámoló keresettel kérheti az illetékes bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból meghiúsulhat. Először a képviselő felelősségének megállapítására, majd az okozott kár megtérítése iránt folyik le az eljárás. Ha több vezető esetében is bebizonyosodik, hogy megsértették a hitelezők érdekeit, akkor felelősségük egyetemleges. Ezen perek során az ügyvezetők magánszemélyként a teljes vagyonukkal felelnek a felszámolási és kényszertörlési eljárás alá került társaság meg nem fizetett tartozásaiért. A kereset benyújtására nyitva álló határidő a felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidő.

Az elmúlt években csak az adóhatóság – mint hitelező – kezdeményezése alapján több mint 2 000 ilyen, úgynevezett felelősség-átviteli per indult országos szinten, melyek hatására milliárdos nagyságrendre becsülhető összegeket voltak kénytelenek a „korlátozott” felelősséggel rendelkező vezető tisztviselők megfizetni. Erre egyéb módon nem lett volna lehetősége a hatóságnak.

Az így kialakult pergyakorlat mellett egyértelművé vált, hogy a korlátozott felelősség korántsem jelenti a Kft.-k mögött álló magánszemélyek teljes „felelőtlenségét”, így többek között a költségvetési bevételek rovására piaci előnyöket szerző vállalkozások vezetői bírósági határozatok alapján személyesen lesznek kénytelenek megfizetni a jogszerűtlenül szerzett előnyt.

Sok vezető tisztségviselő azonban ezek ellenére is úgy gondolja, hogy ha nem tesz eleget a beszámoló készítési és letétbe helyezési kötelezettségének, illetve a társaság könyvelési anyagát eltűnteti, elkerülheti a felelősségre vonást, hiszen az adóhatóság majd nem tud a vagyontárgyak és pénzek mozgásáról. A jogszabályok azonban az ilyen magatartást folytatók esetében már alapvetően a rosszhiszemű magatartást vélelmezik, azaz a felelősségük automatikusan megállapítható.

Ha a bíróság döntése alapján a hitelezői veszteségből eredő károk megfizetésére kötelezett személy azt nem teljesíti az adóhatóság bírósági végrehajtó útján kezdeményezi a peres összeg behajtását. Ha ez sem vezet eredményre, akkor a hitelező kérelmére öt évre eltilthatják a cégképviselettől és az irányító befolyást biztosító üzletrészek megszerzésétől. Az adóhatóság által indított pereknek gazdaságfehérítő hatása is van, hiszen a tisztességtelen piaci előnyöket élvező vállalkozások irányítóit egyrészt a személyes helytállási kötelezettség lehetősége tarthatja vissza a hitelezők megkárosításától, másrészt a velük szemben alkalmazható eltiltás lehetővé teszi a szabálykövető vállalkozások piaci megerősödését. Az adóhatóság ebben az évben új típusú, úgynevezett perelőkészítő ellenőrzéseket is folytat majd, melyeknek célja a perben bemutatható bizonyítékok begyűjtése, ami által még könnyebben megállapítható lehet a vezető tisztségviselők hitelezői érdekeket károsító magatartása. Ezáltal célirányosan biztosítható lesz a piaci versenyt tisztességtelenül eltorzító vezető tisztségviselők kizárása a gazdasági életből.

Összefoglalva, ha a társaságot képviselők el szeretnék kerülni a személyes felelősségre vonást, és a saját vagyonukkal való helytállási kötelezettséget, akkor azt legbiztosabban jogkövető magatartással érhetik el.

Bár a gazdasági törvényszerűségek eredményezhetnek fizetésképtelenséget, azonban ilyenkor igen nagy szerepet játszik majd a további események alakulásában, hogy a vezető tisztségviselő a válságot miként kezeli. Ezért fontos, hogy valamennyi eljárásban részt vegyenek a társaság felelős irányítói, hiszen a távolmaradásukkal nem tudják elkerülni a várható jogkövetkezményeket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS