Sikeres az újraiparosítás? Mit mutatnak a számok?

Sikeres az újraiparosítás? Mit mutatnak a számok?
2023. 02. 22., 11:51

Az adatok nem támasztják alá a hazai iparpolitika sikerességét. A gazdaságpolitika az autógyártásban és a hozzá kapcsolódó iparágakban látja a jövőt, miközben a növekedést eddig is elsősorban a szolgáltatások adták – írja elemzésében a GKI.

„Helyzeti előnyben vagyunk: egy évtizede folytatjuk az újraiparosítást, és továbbra is azon az eredményes úton kívánunk haladni, amely mentén hazánk új európai hadiipari és elektromobilitási csomóponttá vált” – írta véleménycikkében a gazdaságfejlesztési miniszter.

Érdemes áttekinteni, hogy a fenti állítást mennyire támasztják alá az adatok. Ha a 2022-es III. negyedévi KSH adatokat tekintjük, akkor látható, hogy a feldolgozóipar súlya (az elmúlt évtized bőkezű támogatáspolitikájának ellenére) a GDP-ben 20,4 százalék, a foglalkoztatásban pedig 20,8 százalék. Eközben például a szolgáltatásoké rendre 69,1, illetve 61,8 százalék, vagyis háromszor nagyobb. 2010-hez képest a feldolgozóipar súlya csökkent a GDP-ben (2010: 21,3 százalék), miközben a foglalkoztatásban nem változott. Mindez nem éppen egy sikertörténet számai.

Ha részleteiben vizsgáljuk az adatokat, akkor a változások erőteljesen jelzik, hogy az eddigi iparpolitika 2018-ig ért el több-kevesebb sikert, azóta azonban inkább sikertelen. A foglalkoztatásban például 2018-ig erőteljesen (28 százalékkal) nőtt a feldolgozóipar létszáma (226 ezer fővel), de eközben a szolgáltatások is 376 ezer fővel (+15,5 százalékkal) növelték a foglalkoztatottságot. De még a mezőgazdaságban és az építőiparban is összesen 101 ezer fővel nőtt a létszám (+22 százalék). Ezzel a 2010-18 közötti 735 ezer fős növekmény 30,8 százalékát adta a feldolgozóipar, 51,1 százalékát a szolgáltatások.

Ugyanakkor 2018 után teljesen más kép rajzolódik ki. 2022. III. negyedévéig 109 ezer fővel gyarapodott a foglalkoztatott állomány. A szolgáltatások újabb 110 ezer munkavállalónak adtak megélhetést (úgy, hogy az állami alkalmazottak száma csökkent), miközben a feldolgozóipar 51 ezerrel kevesebb főt alkalmazott (az építőipar létszáma pedig 51 ezerrel nőtt).

Összességében 2010-22 között a 844 ezer fővel növekvő foglalkoztatottságból a feldolgozóipar közel 21 százalékot, a szolgáltatási szektor 58 százalékot tett ki. Vagyis a szolgáltatások adták a növekmény nagyobb részét, miközben a szektor támogatása az eltelt időszakban elenyésző volt a feldolgozóipari támogatásokhoz képest. Kérdés, hogy ha a támogatásokból nagyobb részt kaptak volna a szolgáltatásban működő cégek, vajon a foglalkoztatási és a GDP számok nem lennének-e sokkal jobbak?

A feldolgozóiparon belül is vízválasztó a 2018-as év. Az addig a létszámát legjobban növelő járműgyártás (+94 ezer fő) 4 év alatt 30 ezer főt vesztett, de visszaesőben van a gépgyártás is. 2018 óta jelentősebb létszám-növekedést a gumi- és műanyagipar tudott felmutatni (+18 ezer fő). A 13 feldolgozóipari szakágazatból 10 létszámvesztő volt. Ez nem utal különösebb iparpolitikai sikerre!

Mindezek alapján megállapítható, hogy az adatok nem támasztják alá az iparpolitika sikerességét. A hazai gazdaságpolitika az autó összerelésben és a hozzá kapcsolódó iparágakban (gumigyártás, akkumulátor gyártás stb.) látja a jövőt, miközben a növekedést eddig is elsősorban a szolgáltatások adták (amit a GDP-ben és a foglalkoztatásban elfoglalt növekvő súlya is mutat).

Nem kérdéses, hogy egy tőke-, nyersanyag- és energiahordozókban szegény országban nem a tőke-és energiaintenzív iparágak támogatása jelent kiutat a jövőben, hanem a tudásintenzív tevékenységek minél gyorsabb elterjedése. Ehhez pedig hatékony köz- és felsőoktatás, jó egészségügyi ellátás, hatékony közigazgatás, kisebb bürokrácia és rugalmas gazdaságpolitika kell. (GKI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.
2024. 08. 16., 22:15
epizód: 2024 / 16   |   hossz: 22:09
Az Edinburgh-i Egyetem magyar docense nem csak azt mesélte el, hogyan vezetett az útja egy hazai egyetemről a tengerentúli Caltech-re, majd Skóciába, hanem azt is, hogy jelenlegi kutatási területe ígéretes jövőképet fest a szív- és érrendszeri betegek hatékonyabb gyógyítása számára. A kémiai és biomérnök tudós egy pakisztáni kollégájával együtt fejlesztett 3D nyomtatással készülő véreret, aminek még az alapanyagát is ők állítják elő, olcsó nyersanyagokból. A forradalmi megoldás véglegesítéséhez nemzetközi együttműködésre is nyitott tudósok szerint a találmányuk egy napon humán betegekbe is beültethető lesz, jelentősen csökkentve a fertőzések veszélyét és gyorsítva a felépülést.
Hosszútávon döbbenetesen kevés cég éli túl a generációváltást. A lehetséges megoldásokról kritikusan fontos beszélni ezekben az években, amikor nagyon nagy létszámú hazai vállalatvezető éri el a nyugdíjkorhatárt, és nem biztos, hogy van koncepciója a gyeplő átadására. Laczkó Péter, a Lawrence & Bennet tulajdonos-vezérigazgatója bemutatja, milyen alapvető stratégiákat kell alkalmazni, hogy megmeneküljenek az évtizedek alatt felépített családi vállalkozások és az élethosszig végzett munkával összeszedett örökségek. A szakembernek arra is van válasza, hogy milyen módon folytassa a munkát egy cég, ha a leköszönő vezetőt már biztosan nem követi családtag.

  Rovathírek: GUSTO

Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS